Nekrológ

A hűtlen barát

Ion Mihai Pacepa (1928–2021)

  • Parászka Boróka
  • 2021. február 24.

Nekrológ

Hosszas rejtőzködés után az Egyesült Államokban érte a halál a román hírszerző szolgálat egykori vezetőjét. Pacepa sokáig a diktátor emberének számított, aztán meg árulónak, mások szemében pedig ő a nagy leleplező. Személyét és művét halálában is viták övezik – a Ceaușescu-rendszer legféltettebb titkait vihette sírba.

A keleti blokk legmagasabb rangú disszidenseként szökött teljesen váratlanul Amerikába 1978-ban. S bár több kötet, cikk szerzője, mégis rejtőzködve élt, és ahogy élt, úgy is halt: az elmúlt években már többször keltették halálhírét, híre járt több ellene elkövetett gyilkossági kísérletnek is – e híresztelések mind hamisnak bizonyultak. Most utolsó műveinek szerzőtársa, Ronald Rychlak jelentette be, hogy elvitte a Covid-fertőzés.

Pacepa valamikori szökése alapvetően határozta meg a világ képét a Ceaușescu-rezsimről. S nem is feltétlenül a Nyugatra csempészett, és aztán évtizedeken át csepegtetett, kétes hitelű információival, hanem a rendszerben betöltött szerepével, és azzal, ahogyan ez a rendszer távozása után átalakult. A Ceau­șes­cu-rezsim távolról sem rendült bele a nagy szökésbe, inkább csak tovább szigorodott.

A vezér bizalmasa

Jó családból jött, magasan képzett volt, nyelveket beszélt: Pacepa volt az az ember, aki a háború után kialakuló romániai diktatúrákban (Gheorghe Gheorghiu-Dej, majd Ceau­șescu rendszerében) sehogy sem illett a képbe. Mégis már 1951-ben, a Securitate indulásakor beszervezték, öt évvel a beszervezése után már külföldi megbízást is kapott: 1956 és 1959 között ő volt az NSZK-ban működő román kereskedelmi ügynökség vezetője (azaz ő irányította a helyi román kémszolgálatot). Innen lőtt ki a karrierje, lépett elő a külföldi hírszerző szolgálat vezetőjévé, és ami a legfontosabb: Ceaușescu személyes tanácsadójává.

Pacepa karrierjének titka éppen az volt, hogy teljesen más volt, mint a környezetében dolgozók. A román hírszerző szolgálat már létrejöttekor nagy hangsúlyt fektetett az emigrációban élő román diaszpóra ellenőrzésére, illetve az ipari-gazdasági kémkedésre. Mindkettőhöz képzett, megbízható és nyelveket beszélő ügynökökre volt szükség, ám ilyenből kevés volt a II. világháború utáni Romániában. Pacepa, akit vegyészhallgatóként szerveztek be, tökéletesen megfelelt a szerepre. Igaz, hogy káderlapján súlyos folt éktelenkedett: az apja autószerelőként a General Motors alkalmazottja volt, azt híresztelték róla, hogy gyanús amerikai kapcsolatai vannak. A Román Kommunista Pártból mégsem ezért zárták ki, hanem azért, mert „nem megfelelően bánt” a munkásaival. Bár Ion Mihai Pacepa Bukarestben született, családjáról számon tartották, hogy cseh származású (szélsőjobboldali körök szerint zsidó), s gyakran emlegették úgy, mint obskúrus, „nem román” elemet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.