Nekrológ

A hűtlen barát

Ion Mihai Pacepa (1928–2021)

  • Parászka Boróka
  • 2021. február 24.

Nekrológ

Hosszas rejtőzködés után az Egyesült Államokban érte a halál a román hírszerző szolgálat egykori vezetőjét. Pacepa sokáig a diktátor emberének számított, aztán meg árulónak, mások szemében pedig ő a nagy leleplező. Személyét és művét halálában is viták övezik – a Ceaușescu-rendszer legféltettebb titkait vihette sírba.

A keleti blokk legmagasabb rangú disszidenseként szökött teljesen váratlanul Amerikába 1978-ban. S bár több kötet, cikk szerzője, mégis rejtőzködve élt, és ahogy élt, úgy is halt: az elmúlt években már többször keltették halálhírét, híre járt több ellene elkövetett gyilkossági kísérletnek is – e híresztelések mind hamisnak bizonyultak. Most utolsó műveinek szerzőtársa, Ronald Rychlak jelentette be, hogy elvitte a Covid-fertőzés.

Pacepa valamikori szökése alapvetően határozta meg a világ képét a Ceaușescu-rezsimről. S nem is feltétlenül a Nyugatra csempészett, és aztán évtizedeken át csepegtetett, kétes hitelű információival, hanem a rendszerben betöltött szerepével, és azzal, ahogyan ez a rendszer távozása után átalakult. A Ceau­șes­cu-rezsim távolról sem rendült bele a nagy szökésbe, inkább csak tovább szigorodott.

A vezér bizalmasa

Jó családból jött, magasan képzett volt, nyelveket beszélt: Pacepa volt az az ember, aki a háború után kialakuló romániai diktatúrákban (Gheorghe Gheorghiu-Dej, majd Ceau­șescu rendszerében) sehogy sem illett a képbe. Mégis már 1951-ben, a Securitate indulásakor beszervezték, öt évvel a beszervezése után már külföldi megbízást is kapott: 1956 és 1959 között ő volt az NSZK-ban működő román kereskedelmi ügynökség vezetője (azaz ő irányította a helyi román kémszolgálatot). Innen lőtt ki a karrierje, lépett elő a külföldi hírszerző szolgálat vezetőjévé, és ami a legfontosabb: Ceaușescu személyes tanácsadójává.

Pacepa karrierjének titka éppen az volt, hogy teljesen más volt, mint a környezetében dolgozók. A román hírszerző szolgálat már létrejöttekor nagy hangsúlyt fektetett az emigrációban élő román diaszpóra ellenőrzésére, illetve az ipari-gazdasági kémkedésre. Mindkettőhöz képzett, megbízható és nyelveket beszélő ügynökökre volt szükség, ám ilyenből kevés volt a II. világháború utáni Romániában. Pacepa, akit vegyészhallgatóként szerveztek be, tökéletesen megfelelt a szerepre. Igaz, hogy káderlapján súlyos folt éktelenkedett: az apja autószerelőként a General Motors alkalmazottja volt, azt híresztelték róla, hogy gyanús amerikai kapcsolatai vannak. A Román Kommunista Pártból mégsem ezért zárták ki, hanem azért, mert „nem megfelelően bánt” a munkásaival. Bár Ion Mihai Pacepa Bukarestben született, családjáról számon tartották, hogy cseh származású (szélsőjobboldali körök szerint zsidó), s gyakran emlegették úgy, mint obskúrus, „nem román” elemet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Buli a reggeli felfrissüléstől kifulladásig – így látják az idei Szigetet a Narancs fotósai

  • narancs.hu

Meglepő fesztiválszettek, fényes nappal is csapató bulizók, rengeteg por, a koncerten épp elénk beálló ismeretlen, neonfényekkel kivilágított ösvények, napközbeni workshopok, esti koncertek, hajnalig tartó bulik és sakk a WC-ben – a Sziget az idén is pont ugyanolyan őrült, mint a korábbi években. Mutatjuk a Narancs fotósainak legjobb képeit az idei fesztiválról! 

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.