Nekrológ

A hűtlen barát

Ion Mihai Pacepa (1928–2021)

  • Parászka Boróka
  • 2021. február 24.

Nekrológ

Hosszas rejtőzködés után az Egyesült Államokban érte a halál a román hírszerző szolgálat egykori vezetőjét. Pacepa sokáig a diktátor emberének számított, aztán meg árulónak, mások szemében pedig ő a nagy leleplező. Személyét és művét halálában is viták övezik – a Ceaușescu-rendszer legféltettebb titkait vihette sírba.

A keleti blokk legmagasabb rangú disszidenseként szökött teljesen váratlanul Amerikába 1978-ban. S bár több kötet, cikk szerzője, mégis rejtőzködve élt, és ahogy élt, úgy is halt: az elmúlt években már többször keltették halálhírét, híre járt több ellene elkövetett gyilkossági kísérletnek is – e híresztelések mind hamisnak bizonyultak. Most utolsó műveinek szerzőtársa, Ronald Rychlak jelentette be, hogy elvitte a Covid-fertőzés.

Pacepa valamikori szökése alapvetően határozta meg a világ képét a Ceaușescu-rezsimről. S nem is feltétlenül a Nyugatra csempészett, és aztán évtizedeken át csepegtetett, kétes hitelű információival, hanem a rendszerben betöltött szerepével, és azzal, ahogyan ez a rendszer távozása után átalakult. A Ceau­șes­cu-rezsim távolról sem rendült bele a nagy szökésbe, inkább csak tovább szigorodott.

A vezér bizalmasa

Jó családból jött, magasan képzett volt, nyelveket beszélt: Pacepa volt az az ember, aki a háború után kialakuló romániai diktatúrákban (Gheorghe Gheorghiu-Dej, majd Ceau­șescu rendszerében) sehogy sem illett a képbe. Mégis már 1951-ben, a Securitate indulásakor beszervezték, öt évvel a beszervezése után már külföldi megbízást is kapott: 1956 és 1959 között ő volt az NSZK-ban működő román kereskedelmi ügynökség vezetője (azaz ő irányította a helyi román kémszolgálatot). Innen lőtt ki a karrierje, lépett elő a külföldi hírszerző szolgálat vezetőjévé, és ami a legfontosabb: Ceaușescu személyes tanácsadójává.

Pacepa karrierjének titka éppen az volt, hogy teljesen más volt, mint a környezetében dolgozók. A román hírszerző szolgálat már létrejöttekor nagy hangsúlyt fektetett az emigrációban élő román diaszpóra ellenőrzésére, illetve az ipari-gazdasági kémkedésre. Mindkettőhöz képzett, megbízható és nyelveket beszélő ügynökökre volt szükség, ám ilyenből kevés volt a II. világháború utáni Romániában. Pacepa, akit vegyészhallgatóként szerveztek be, tökéletesen megfelelt a szerepre. Igaz, hogy káderlapján súlyos folt éktelenkedett: az apja autószerelőként a General Motors alkalmazottja volt, azt híresztelték róla, hogy gyanús amerikai kapcsolatai vannak. A Román Kommunista Pártból mégsem ezért zárták ki, hanem azért, mert „nem megfelelően bánt” a munkásaival. Bár Ion Mihai Pacepa Bukarestben született, családjáról számon tartották, hogy cseh származású (szélsőjobboldali körök szerint zsidó), s gyakran emlegették úgy, mint obskúrus, „nem román” elemet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.