Nekrológ

A hűtlen barát

Ion Mihai Pacepa (1928–2021)

  • Parászka Boróka
  • 2021.02.24 21:00

Nekrológ

Hosszas rejtőzködés után az Egyesült Államokban érte a halál a román hírszerző szolgálat egykori vezetőjét. Pacepa sokáig a diktátor emberének számított, aztán meg árulónak, mások szemében pedig ő a nagy leleplező. Személyét és művét halálában is viták övezik – a Ceaușescu-rendszer legféltettebb titkait vihette sírba.

A keleti blokk legmagasabb rangú disszidenseként szökött teljesen váratlanul Amerikába 1978-ban. S bár több kötet, cikk szerzője, mégis rejtőzködve élt, és ahogy élt, úgy is halt: az elmúlt években már többször keltették halálhírét, híre járt több ellene elkövetett gyilkossági kísérletnek is – e híresztelések mind hamisnak bizonyultak. Most utolsó műveinek szerzőtársa, Ronald Rychlak jelentette be, hogy elvitte a Covid-fertőzés.

Pacepa valamikori szökése alapvetően határozta meg a világ képét a Ceaușescu-rezsimről. S nem is feltétlenül a Nyugatra csempészett, és aztán évtizedeken át csepegtetett, kétes hitelű információival, hanem a rendszerben betöltött szerepével, és azzal, ahogyan ez a rendszer távozása után átalakult. A Ceau­șes­cu-rezsim távolról sem rendült bele a nagy szökésbe, inkább csak tovább szigorodott.

A vezér bizalmasa

Jó családból jött, magasan képzett volt, nyelveket beszélt: Pacepa volt az az ember, aki a háború után kialakuló romániai diktatúrákban (Gheorghe Gheorghiu-Dej, majd Ceau­șescu rendszerében) sehogy sem illett a képbe. Mégis már 1951-ben, a Securitate indulásakor beszervezték, öt évvel a beszervezése után már külföldi megbízást is kapott: 1956 és 1959 között ő volt az NSZK-ban működő román kereskedelmi ügynökség vezetője (azaz ő irányította a helyi román kémszolgálatot). Innen lőtt ki a karrierje, lépett elő a külföldi hírszerző szolgálat vezetőjévé, és ami a legfontosabb: Ceaușescu személyes tanácsadójává.

Pacepa karrierjének titka éppen az volt, hogy teljesen más volt, mint a környezetében dolgozók. A román hírszerző szolgálat már létrejöttekor nagy hangsúlyt fektetett az emigrációban élő román diaszpóra ellenőrzésére, illetve az ipari-gazdasági kémkedésre. Mindkettőhöz képzett, megbízható és nyelveket beszélő ügynökökre volt szükség, ám ilyenből kevés volt a II. világháború utáni Romániában. Pacepa, akit vegyészhallgatóként szerveztek be, tökéletesen megfelelt a szerepre. Igaz, hogy káderlapján súlyos folt éktelenkedett: az apja autószerelőként a General Motors alkalmazottja volt, azt híresztelték róla, hogy gyanús amerikai kapcsolatai vannak. A Román Kommunista Pártból mégsem ezért zárták ki, hanem azért, mert „nem megfelelően bánt” a munkásaival. Bár Ion Mihai Pacepa Bukarestben született, családjáról számon tartották, hogy cseh származású (szélsőjobboldali körök szerint zsidó), s gyakran emlegették úgy, mint obskúrus, „nem román” elemet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk