Már több mint százezer örmény hagyta el Hegyi-Karabahot

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 30.

Külpol

Az ENSZ missziót küld a humanitárius szükségletek felmérésére.

Szombatig szinte teljesen elhagyták a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, eddig örmény többségű Hegyi-Karabah területét az örmény lakók, akik anyaországukba távoztak – közölte Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője.

Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban a szakadár „köztársaság” hét elején bejelentett feloszlatása előtt. Úgy tűnik, Azerbajdzsán maradásra vonatkozó felhívásai nem jártak eredménnyel.

„Legfeljebb néhány száz köztisztviselő, segélymunkás, önkéntes és speciális igényű ember maradt, akik szintén távozni készülnek”

– írta Artak Beglarján volt karabahi jogvédő ombudsman az X-en (korábban Twitter), hozzátéve, hogy az információ nem hivatalos.

Az MTI beszámolója szerint az ENSZ bejelentette, hogy a hétvégén missziót küld Hegyi-Karabahba a humanitárius szükségletek felmérésére, annak ellenére, hogy a szervezetnek mintegy harminc éve nincs bejárása a térségbe. Csütörtökön az enklávé hatóságai elrendelték minden kormányzati intézmény 2024. január 1-jével történő feloszlatását, jelezve a több mint három évtizede önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság fennállásának végét.

Néhány nap alatt a 120 ezer hivatalos lakos több mint 80 százaléka elhagyta otthonát a megtorlástól való félelem miatt, és elégette a holmiját, mielőtt csatlakozott volna a menekültek oszlopához. Ez a túlnyomórészt keresztény régió, amely a Szovjetunió felbomlásakor vált el a muzulmán többségű Azerbajdzsántól, több mint három évtizedig állt szemben Bakuval, amellyel több háborút vívott 1988 és 1994 között, valamint 2020 őszén.

(Címlapképünkön: Hegyi-karabahi örmény menekültek egy teherautó platóján utaznak az örményországi Szjunik tartományban lévő Kornidzor faluban létesített szükségtáborba 2023. szeptember 29-én. Forrás: MTI/EPA/Anatolij Malcev)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.