Beregszász fél – Ukrán nacionalisták fenyegetik a helyieket

  • Berta László
  • 2014. március 12.

Külpol

Szélsőséges ukrán csoport tört a beregszászi városi tanácsra néhány nappal Martonyi János látogatása előtt. A helybéli magyarok félnek, és nemcsak a szélsőséges randalírozóktól, hanem a katonai behívóktól is.

A beregszászi városi tanács február 24-én közgyűlést és lakossági fórumot hívott össze, amelyre a Jobb Szektor (Pravij Szektor – PSZ) aktivistái betörtek, majd erőszakos fellépésükkel félbeszakították az eseményt – tudósított a kárpátaljai Pulzus Rádió. Utánajártunk, mi történt az egyetlen magyar többségű járás székhelyén.

Szablyás hétfő

„A katonaruhába öltözött, szablyákkal, késekkel felfegyverkezett csoport rákényszerítette a képviselő-testületet, hogy mindenben engedjen, ahogy ők mondták, »a nép akaratának«” – tudtuk meg egy beregszászi férfitól. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere is megerősítette ezt: „A rendőrség nem legitim, emiatt nem volt ellenőrzés, motozás a városházán. A szélsőségesek akadály nélkül nyomultak be az ülésre – emlékezett a közgyűlés levezetésével próbálkozó polgármester. – Táskákban hozták be a közelharcra használható fegyvereket. Kitépték a kezemből a mikrofont, meg akarták akadályozni, hogy levezessem a közgyűlést. Azt kiabálták, hogy bándu hety! (banda, takarodj!), uszítottak a Régiók Pártja és a képviseletében ott tartózkodó két alpolgármester és a jegyző ellen, akik azonnal lemondtak a tisztségükről. Felszólításukra és a fizikai megfélemlítés hatására a végrehajtó bizottság (vb) feloszlott” – idézte fel az eseményeket Babják.

false

 

Fotó: Véssey Ferenc / kormany.hu

A városvezetőt is felszólították, hogy távozzon: „Idegen zsoldosok voltak, és a Jobb Szektor kijevi egységére hivatkoztak. Csak azért, mert néhány ember le akart mondatni, de semmilyen érvet, korrupciós vádat nem tudtak felhozni ellenem, nem csaphattam be 5500 választópolgárt. A város magyar közösségének érdeke, hogy Beregszásznak magyar ajkú polgármestere legyen. Ha feladnám, átengedném a helyet a radikálisoknak” – állította.

A csoport tagjain katonasapka volt, arcukat nem fedték el, ezért a jelenlévők felismerték bennük az országos szerveződésű szélsőséges, nacionalista PSZ kárpátaljai aktivistáit, a Karpatszka Szics tagjait. A beregszászi kemény mag 10-12 főből áll: ukránok, akik nem városi lakosok, korábban nem ismerték őket itt. Beregszászi támogatóikkal együtt mintegy ötvenen vannak, e tágabb kör tagjai szintén ukránok. Elsősorban a PSZ-hez húznak, és vannak köztük olyanok is, akik Babják Zoltán szerint az új kormányt alakító „majdanos” (a kijevi Majdan téren tüntető, kormánydöntő) ellenzékieknek állítják magukat, de nem azok eszméit képviselik, hanem a saját hasznukat keresik. „A Majdan nevével takarózók azt követelik, hogy mindenki azonnal mondjon le, hogy helyet foglalhassanak az üresen maradó székekben, adott esetben a régiósok (volt kormánypártiak – a szerk.) helyeire” – mondta. Szerinte az erőszakos csoportban nincsenek magyarok és magyar társadalmi szervezetek tagjai sem. Egy beregszászi hölgy úgy tartja, hogy az akció egységes forgatókönyv szerint történt, minden városban így akarja átvenni a hatalmat a PSZ, amelynek aktivistái nem sokkal korábban azzal keltettek feltűnést, hogy Ungváron lemondatták és a megyei kormányzóság előtt ragasztószalaggal oszlophoz kötötték a csapi vámhivatal korrupcióval vádolt ukrán parancsnokát.

Volt, aki bottal a kezében szónokolt a közgyűlésen, mondván, ezzel védekezett a Majdanon, és ezzel fogja megvédeni Beregszászt a kormányról leváltott Régió Pártjától és az oligarcháktól. Egy helyi férfi szerint azért nem fejtettek ki ellenállást a fegyveresekkel szemben, mert mindenki fél; hasonlók történtek Ungváron is, ahol azóta megkéselték a polgármestert.

Benzines szerda

A két nappal később rendezett polgárgyűlésnek a feloszlatott végrehajtó bizottság (vb) új tagjainak megválasztása volt a célja. Értesüléseink szerint a jobboldali erők kezdeményezték, ami a PSZ fegyvereseinek akciója után logikusnak is tűnik – ám annyira alulszervezték, hogy a lakosok nagy része azt sem tudta, miért van ott. A fejetlenség oka lehet, hogy „ötezer forintnyi hrivnyán múlik, ki hova áll” – tette hozzá egy nyilatkozónk. Szerinte a megdöntött ukrajnai rezsim támogatói és az új politikai erők egyaránt élnek e motiváló eszközzel. Babják Zoltán elmondta: a vb feloszlatásakor hangzott el a szélsőségesek követelése, hogy nevezzenek ki új tagokat, sőt a nép tegyen javaslatot, hogy kik legyenek azok. A polgármester egy beregszászi polgárt nevezett meg, aki azt állította, hogy a város közössége hatalmazta fel a polgárgyűlés szervezésére, de nem tudta tartani a napirendi pontokat, főként ezért omlott össze a kezdeményezés.

Babják megnyitotta a polgárgyűlést és távozott, mert nem kívánta befolyásolni jelenlétével a döntéseket. A fórumon aztán a polgárok elmondták véleményüket, a színpadon pedig egy férfi benzint öntött magára. Az ukrán taxisofőr nem először hívta fel magára a figyelmet hasonló mutatvánnyal. Ezután a többség kivonult a kultúrházból, és ezzel a szélsőségesek hatalomátvétele meghiúsult.

Katonás csütörtök

Miután nem járt sikerrel az új testület felállítása, maradt a régi vb, és végzi a munkáját. Másnap (február 27-én) össze is ült a városi tanács a polgármesteri hivatalban. „A képviselők többségét nyugtalanította az egyenruhás férfiak jelenléte, akik próbáltak nyomást gyakorolni az ülés menetére. Mindezek ellenére sikerült megtartani” – adta hírül a Pulzus Rádió. Helyi információ, hogy az ülésen ismét megjelentek a PSZ beregszászi aktivistái. A Kárpáti Igaz Szó tudósítása szerint a képviselők többsége nem támogatta a városi tanács feloszlatását, a képviselő-testület és a vb is folytatja munkáját, igaz, két volt kormánypárti (Régiók Pártja) ukrán képviselőt lemondattak. A polgármester is maradt a helyén. Babják pozícióját erősítheti az is, hogy pártonkívüliként lett polgármester 2013-ban, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) támogatásával.

Magas szintű látogatás

„Nem fogunk szó nélkül hagyni semmit, a legkisebb bántó szóra, sértésre is azonnal reagálni fogunk. Kérjük ebben mindenki segítségét, kérjük a jelzéseket, s mi mindig segíteni fogunk, ha erre szükség lesz” – mondta Martonyi János külügyminiszter Ungváron március 1-jén, és még aznap találkozott Babják Zoltán polgármesterrel. Az MTI tudósítása szerint a polgármester kitért az előző napok erőszakos eseményeire.

„Elmondtam Martonyi Jánosnak, hogy a beregszászi nép félelemben él. Ő erre úgy reagált, hogy diplomáciai módszerekkel védi a kárpátaljai magyarokat” – mondta lapunknak Babják. A külügyminisztérium másnap közleményben elítélte a szélsőségesek beregszászi megfélemlítő akcióját, a közrend elfogadhatatlan veszélyeztetésének tekintve az esetet, és megállapította, hogy "a szélsőséges nézeteket követők visszaélnek a demokratikus átmenet adta történelmi lehetőséggel". „Martonyi előtt Bayer Mihály nagykövet, az ungvári és beregszászi főkonzul érdeklődött, hogyan viselem a nyomást” – tudtuk meg a polgármestertől, aki értékeli a magyarországi törődést, de „Martonyi János nem volt ott, amikor a szélsőségesek kicsavarták a kezemből a mikrofont, és erőszakkal akartak lemondatni”.

 

„Ha a jelenlegi helyzetben Babják távozna a posztjáról, akkor belátható időn belül nem lenne a városnak magyar polgármestere. Pedig Beregszászban ez a legfontosabb” – nyilatkozta egy helybéli értelmiségi. A polgármestertől tudjuk, hogy a vb működik, a város közalkalmazottjait rendben kifizették, de már egy rozsdás szöget sem tudnak venni. Babják Zoltán úgy érzi, joggal bízhat a magyar testvérvárosok (Ferencváros, Tiszaújváros, Hajdúböszörmény, Sátoraljaújhely) segítségében.

Bizonytalanság

Rendőrhiány van, ráadásul az új kormány levágott a bérükből, ezért a nyugdíjba vonultakat hívnák vissza szolgálatba. A káoszt növeli, hogy a szélsőséges politikai erők nem tartják legitimnek a hatóságokat. „A Jobb Szektor álláspontja, hogy semmilyen új beosztásra ne nevezhessenek ki senkit a megkérdezésük nélkül. Megkérdőjelezik a megyei rendőrkapitány belügyminisztériumi kinevezését is, amíg nem olvas fel olyan programot, ami nekik megfelel” – mondta el Babják Zoltán polgármester. A beregszásziak józanságával magyarázható, hogy nem történt városháza-foglalás, rendbontás. A polgármester bekamerázná a várost és polgárőrség felállításán dolgozik, amely járőrözne az iskolák, közterek vonzáskörzetében, hogy a családok ne aggódjanak a gyerekeikért, védené a magyar és az ukrán emlékműveket. A múlt héten összehívta az összes beregszászi politikai erőt a rend helyreállítása végett.

De más miatt is nagy a nyugtalanság: a Krím félszigeti orosz bevonulás után ún. próbabehívások voltak Beregszászban. „Nem hátizsákkal és háromnapi hideg élelemmel hívták be az embereket, hanem felmérték, hogyan érik el az ország hadköteles férfi lakosságát – mondta a magyarnarancs.hu-nak a polgármester. – Az éles helyzet modellezése miatt egyeztették a neveket a lakóhelyekkel és telefonszámokkal. A próbabehívások miatt most is nagy az aggodalom, mert nincs bizalom a belügyi szervek iránt.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.