Más lesz mától a világ: Nagy-Britannia kilép az EU-ból

  • MTI/narancs.hu
  • 2016.06.24 08:55

Külpol

Zuhan a font és a forint, miközben senki nem tudja, mi lesz. Skócia akár már két év múlva elszakadhat Nagy-Britanniától. Más országokban is népszavazást követelnek.

A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot. Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra.

A Brexit-tábor győzelmének hírére a font a péntek reggeli londoni kereskedésben csaknem 10 százalékos zuhanással 1,35 dollár alá, 31 éve nem mért mélypontra gyengült. A font jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból.

A népszavazási eredmény nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia azonnal kilép az Európai Unióból. A lisszaboni szerződés vonatkozó cikkelye két évig terjedő tárgyalási folyamatot irányoz elő ilyen esetekre a kilépési feltételekről, és ez meghosszabbítható, ha ebbe az összes EU-tagállam beleegyezik. A referendum előtt a brit kormány visszatérő érve volt a bennmaradás mellett, hogy Brexit esetén akár egy évtizedig elhúzódó tárgyalássorozat és az ezzel járó bizonytalanság várhat Nagy-Britanniára.

false

 

Fotó: MTI/EPA

A brit külügyminiszter szerint a bennmaradás mellett kampányoló David Cameron kormányfő nem mond le. Philip Hammond pénteken a Sky News hírcsatornának úgy fogalmazott: a kormányfő „világossá tette, hogy bármi is lesz a referendum eredménye, továbbra is ellátja feladatát.” „Az országnak folytonosságra és stabilitásra van most szüksége” – tette hozzá.

Mi vár a londoni magyarokra?

A népszavazás eredménye ugyanakkor azt jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről David Cameron miniszterelnök a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása. A reformok életbelépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak.

A Brexit-párti kampány vezetői által a népszavazás előtt felvetett tervek alapján, ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszeren alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben.

Ezt a tervet Boris Johnson volt londoni polgármester és a Brexit-párti kampánytábor másik frontembere, Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.

A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden külföldi jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen. Ha ez a terv megvalósul, az véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.

Felbomolhat Nagy-Britannia

A Brexit-tábor győzelme felveti az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségét is, miután Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője pénteken már alig burkolt utalást is tett erre, kijelentve: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.

Sturgeon elődje, Alex Salmond a minap már az új függetlenségi referendum lehetséges időpontjára is egyenes utalást tett. Az EU-népszavazás kampányának egyik televíziós vitaműsorában kijelentette: Brexit esetén már a kilépés feltételeiről szóló tárgyalások két évben megszabott időszaka alatt meg kellene rendezni az újabb skóciai függetlenségi népszavazást. Salmond véleménye szerint ha Skóciát „akarata ellenére kirángatnák az EU-ból”, akkor az újabb függetlenségi referendumon a skótok többsége már megszavazná az elszakadást Nagy-Britanniától.

A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba „az ír sziget egyesítéséről”, miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.

És ezzel még nincs vége

A francia és a holland euroszkeptikus pártok is népszavazást követelnek az európai uniós tagságról annak hírére, hogy Nagy-Britannia lakossága a legfrissebb szavazatszámlálási adatok szerint az unióból való kilépésre szavazott a csütörtöki népszavazáson.

„A népek szabadsága végül mindig érvényesült. Bravó az Egyesült Királyságnak! Most mi következünk – Brexit, Frexit” – írta péntek reggel Twitter-fiókján Florian Philippot, a francia Nemzeti Front (FN) alelnöke, a Frexittel Franciaország kilépésére utalva.

A párt elnöke, Marine Le Pen is üdvözölte a brit népszavazás eredményét, a szabadság győzelmének minősítve azt. Geert Wilders, a holland Szabadságpárt bevándorlásellenes vezetője – a legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint a legnépszerűbb holland politikus – is követelte pénteken, hogy hazájában szintén rendezzenek referendumot az EU-tagságról. „A hollandoknak is joguk van a népszavazáshoz. A Szabadságpárt is népszavazást követel a Nexitről, Hollandiának az EU-ból való kilépéséről” – olvasható Wilders közleményében.

Mit mond az EU?

Várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között – jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke. „Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz” – közölte a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában. Schulz arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között. A német politikus kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el.

Eközben folytatódott a forint lejtmenete a főbb devizákhoz képest, de komoly gyengülést jelzett egyebek között a lengyel zloty, a román lej vagy a kínai jüan is, miközben jelentősen erősödött a menedékdevizának számító svájci frank. Az euró árfolyama is esett a dollárhoz képest: a hajnali 1,1424 dollárról 1,1004 dollárra.

Sajnáljuk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a brit szavazók döntését, amely mindazonáltal jelentős károkat fog okozni a briteknek és az uniónak is – hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője. „A kiválási tárgyalásokat két éven belül le kell zárni, Nagy-Britanniának nem lehet része különleges bánásmódban. A távozás távozást jelent” – emelte ki Twitter-üzenetében. „Jobb és okosabb Európát szeretnénk” – tette hozzá Weber, aki szerint kulcsfontosságú feladat lesz, hogy közelebb hozzák a lakossághoz az Európai Uniót, és felvegyék a küzdelmet a nacionalizmus és a populizmus ellen. Mint írta, ez a referendum nem Európáról, hanem Nagy-Britanniáról szólt, más tagállamokban határozott többségben vannak az európai projekt támogatói. „Az erős Európa életbiztosítás a tagországok mindegyike számára” – fogalmazott.

Magyar reakciók

Orbán Viktor a Kossuth rádióban elmondta: azt tartja a brit népszavazás legnagyobb tanulságának, hogy Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő, az MSZP elnökjelöltje szerint a brit népszavazás tanulsága számunkra, hogy Orbán hajtson végre 180 fokos Európa-politikai fordulatot, különben hazánk jövőjét kockáztatja. „Az előzmények és a drámai eredmény ismeretében most már bátran leszögezhetjük: Cameron részéről ez a kezdeményezés egy felelőtlen, szűk látókörű, saját hatalmon maradását nemzete jövője elé helyező, öncélú kalandorság volt, amelynek nyomán végeredményben csorbul a brit kormány tekintélye Európában és csökken nemzetközi mozgástere is. Ha a ’Brexit-drámától’ mégis valami pozitív európai hatást remélhetünk, az legfeljebb az lehet, hogy Cameron politikai bűne a jövőben több józanságra intheti Orbánt vagy bármely olyan vezetőt, aki hasonlóképpen hajlamos lenne saját hatalmi szempontjait nemzete érdekei elé helyezve Európa-ellenes, nacionalista kalandokba taszítani országát.”

Neked ajánljuk