A görög parlament jóváhagyta péntek kora délután a Macedóniával kötött megállapodást ez utóbbi nevének megváltoztatásáról Észak-Macedóniára, pontot téve egy több évtizedes vita végére a két ország között, és megnyitva az utat Macedónia euroatlanti integrációja előtt - közölte az MTI.
Az úgynevezett preszpai megállapodást a 300 fős görög törvényhozás szűk többséggel, 153:146 arányban szavazta meg. A parlamentben 145 hellyel rendelkező kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza képviselői mellett függetlenek, centristák, továbbá a kormánypárt egykori koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) egyes képviselői szavaztak a szerződés ratifikálására.
"A mai nap egy új fejezetet írunk a Balkán történelmében. A nacionalista gyűlöletet, a vitákat és összetűzéseket felváltja a barátság, a béke és az együttműködés" - írta Twitter-oldalán Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnök a szavazást követően.
A görög kormányfő azokhoz a görögökhöz is szólt, akik ellenzik az egyezményt, és azt ígérte nekik, hogy "hamarosan meglátják e történelmi előrelépés nagy előnyeit az országra nézve". " Ezen a napon nem lehet győztesekről és vesztesekről beszélni" - hangsúlyozta.
Zoran Zaev macedón miniszterelnök pénteken üdvözölte a szerződés ratifikálását a görög parlamentben. "Gratulálok, barátomnak, Cíprasznak, népeinkkel együtt történelmi győzelmet arattunk. Éljen a preszpai megállapodás mindörökké, éljen a béke és a fejlődés a Balkánon és Európában mindörökké!" - írta Twitter-oldalán.
A macedón parlament már megszavazta az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást.A pénteki szavazást megelőzően a görög törvényhozás csaknem három napon vitázott a megállapodásról. A folyamatot számos utcai tüntetés kísérte, amelyek némelyike erőszakba torkollott. Néhány tiltakozó pénteken rendkívül zord időjárás ellenére is tüntetett a parlament épülete előtt, egyebek között "árulókat" skandálva, miközben a törvényhozásban tartott a szavazás.
Erőszakba torkolló tüntetés volt csütörtök éjjel is Athénban, több ezres tüntető tömeg vonult a törvényhozáshoz, és árulásról beszélt. A tüntetők egy kisebb csoportja rátámadt a parlament épületét védő rendőrökre: kövekkel, fáklyákkal és gyújtópalackokkal dobálták meg őket. A rendőrök könnygázzal és hanggránátokkal válaszoltak, és szétoszlatták a tömeget.Vasárnap pedig mintegy 60 ezren tüntettek a parlament környékén.
Az egyezmény értelmében Macedónia új nevének használata minden országra és nemzetközi szervezetre nézve kötelező, köztük arra a több mint száz országra nézve is, amelyek egyszerűen Macedóniának hívták az eddigi hivatalos nevén Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot. Az Athén és Szkopje között a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál tavaly júniusban aláírt megállapodás ezenkívül magában foglalja, hogy a nép megnevezése és az ország nyelve a macedón.
Ez utóbbiak váltották ki a legnagyobb ellenérzést a görög ellenzék részéről, amely azzal vádolta a kormányt, hogy túl sok engedményt tett Szkopjének. Cíprasz azzal vádolta az ellenzéket, hogy pártpolitikai érdekek miatt nem támogatja a preszpai megállapodást,. A görög kormányfő ezzel összefüggésben "képmutatással" vádolta a legnagyobb ellenzéki pártot, a konzervatív Új Demokráciát, amelynek - Cíprasz állítása szerint - "nem is a megállapodás, hanem a Sziriza a problémája".
Kiriákosz Micotákisz, az Új Demokrácia elutasította az egyezményt. "Ezt a megállapodást soha nem lett volna szabad aláírni vagy a parlament elé vinni ratifikálásra. Ez egy nemzeti vereség (...), egy nemzeti baklövés, amely egy sértés az igazsággal és országunk történelmével szemben" - fogalmazott pénteken.
A névvita 1991 óta tartott Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, Athén attól tartott, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Az ország ezért a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára.
