Csütörtökön rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, amelyet a megváltozott világpolitikai helyzetben többen is sorsfordítóként jellemeztek. Az EU-csúcs két fő témája Ukrajna és az európai védelem megerősítése: ennek részeként konkrétan az Ukrajnának nyújtott amerikai segítség európai kipótolása, Ukrajna nagyobb arányú segítése, az Ukrajna melletti kiállás, illetve Európa konkrét felfegyverzése is az orosz fenyegetéssel szemben.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Politico beszámolója szerint egyenesen úgy fogalmazott, hogy Európának vállalnia kell a fegyverkezési versenyt Oroszországgal, és meg is kell nyernie – szerinte meg is fogja.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcsra érkezve vízválasztó pillanatról beszélt, azt hangsúlyozta, hogy Európa egy egyértelmű és jelenlévő veszéllyel néz szembe, ezért meg kell tudnia védeni magát, ehhez szerinte egy "békés erőre" van szükség, amihez ő a Rearm Europe nevű tervet fogja bemutatni. Ez egy 800 milliárd eurós program lenne a védelmi beruházások felgyorsítására, a részeként egy 150 milliárd eurós, EU-garanciákkal megtámogatott hitelprogrammal, valamint az uniós költségvetési adósságszabályok lazább kezelésével, ezzel nagyobb mozgásteret hagyva a kiadások növelésére.
Hasonló szellemben nyilatkozott szerda esti televíziós beszédében Emmanuel Macron francia elnök is.
Az Európai Tanács rendkívüli ülésének egyik legfontosabb kérdése – főleg magyar szemmel – ugyanakkor az, hogy az EU két renitense, Orbán Viktor és Robert Fico mit fog minderre mondani. Fico ugyan előre jelezte, hogy blokkolni kívánja a csúcstalálkozó zárókövetkeztetéseinek elfogadását, ha az unió nem sürgeti Kijevet az orosz gázszállítások továbbengedésére, de a Politico úgy tudja, a záródokumentumba szlovák kérésre végül beleírnák azt is, hogy a Bizottság, Szlovákia és Ukrajna közösen dolgoznak majd a gáztranzit kérdésének megoldásán, ettől pedig Fico megenyhülhet.
Orbán szerda este Macronnal vacsorázott, de találkozójukról részleteket nem árult el, a valamiért vele utazó Bohár Dániel propagandistának csak arról beszélt, hogy a franciák is igazi "patrióták", és hogy ők sem akarnak Európai Egyesült Államokat – a védelmi kérdésekről viszont nem ejtett szót.
Az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber ugyanakkor éles hangú nyilatkozatban kelt ki Orbán ellen, mondván elegük van belőle, hogy blokkolja az egyetértést és a józan észt. És nem Weber az egyetlen, aki a jelen kritikus helyzetben súlyos kerékkötőnek látja Orbánt.
Valerie Hayer, a liberális Renew Europe képviselőcsoport vezetője arról beszélt, hogy az egyhangú döntéseket favorizáló Európai Tanács helyett inkább valami másféle formátumot kellene találni a közös kiállásra. "Remélem, hogy az Európai Tanács lesz a megfelelő formátum ezt megtenni, de mind tudunk néhány feltételezett nemzeti vétóról, Orbán Viktortól és Robert Ficótól, úgyhogy meglátjuk, ma milyen játékot fognak játszani. Ha inkább Putyin játékát akarják játszani, akkor megcsináljuk nélkülük, meg tudjuk csinálni 25 vagy kevesebb tagállammal is, mert gyorsan kell cselekedni" – fogalmazott.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője azt mondta, reméli, hogy tud megállapodás születni az Ukrajnának adott amerikai segélyek pótlásáról, és mint fogalmazott, "új kezdeményezésünket a tenni akarók összefogásának tekintjük, hogy egy ország ne blokkolhasson mindenki mást". Kallas azt is mondta, az uniós vezetők először azt fogják megtárgyalni, hogy saját védelmük érdekében mit tudnak tenni, ezzel kapcsolatban pedig több lehetőség is az asztalon van (például a kohéziós források átcsoportosítása, költségvetési szabályok megváltoztatása), hogy a védelmi kiadásokat növelni tudják.
A luxemburgi miniszterelnök, Luc Frieden azt hangsúlyozta újságíróknak, hogy történelmi időket élünk, ilyenkor egységesebbnek kell lenni, mint valaha, ezért szerinte az Európai Tanácsnak a teljes egyetértés nélkül is haladnia kellene az ukrajnai segélyjavaslatokkal, nem foglalkozva azzal, hogy valaki nem ért ezzel egyet – ezzel nyilvánvalóan Orbánra utalva.
Ez a Politico szerint azt jelentené, hogy nem a 27 tagállam együtt fogad el végkövetkeztetéseket a csúcs végén, hanem a Tanács állandó elnöke, António Costa ad ki egy nyilatkozatot, amelyet az azzal egyetértő országok aláírnak – ez utóbbi esetben látványos lenne, ha egyedül Magyarország nem írná alá.
