Az aktust több hónapos jogi huzavona előzte meg: a pártvezetés már idén júliusban, Orbán Viktor tusnádi látogatásakor be akarta jelenteni az új szervezet létrejöttét (és a kettős állampolgárságra alapozott együttműködését a magyar kormánnyal). Ám a bejegyzéshez a román bíróság ekkor még nem járult hozzá, mondván, hogy a párt nem a teljes ország érdekeit képviseli. A román és a romániai magyar sajtó akkoriban azt is megírta, hogy a bejegyzéshez szükséges aláírások között több hamis is szerepelt, dacára a bőkezű, Magyarországról érkező finanszírozásnak. Ám a minap megszületett a pozitív döntés: a 2012-es választásokon - elvileg - már ringbe szállhatnak a párt jelöltjei.
Szivárgás
"Ez egy magyarországi beruházás, ez egy politikai cián, egy politikai környezetszennyezés" - jelentette ki szombaton, az RMDSZ legutóbbi elnökségi ülésén Markó Béla, a szövetség volt elnöke és a román kormány miniszterelnök-helyettese, utalva a verespataki aranykitermelés körüli magyar-magyar vitára. (Lásd: 200 ezer tonna cián, Magyar Narancs, 2011. szeptember 1.) Az utóbbi hónapokban Verespatak körül jegecesedtek ki az erdélyi belmagyar konfliktusok. Kelemen Hunor, a szövetség elnöke - kritikusai szerint a koalíciós partner Demokrata Liberális Párt (PD-L) és Traian Basescu nyomására - meg Borbély László környezetvédelmi miniszter kilátásba helyezte a jelentős anyagi haszonnal kecsegtető bányanyitás támogatását. Tőkés és a néppárt létrejötténél bábáskodó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a ciántechnológiára alapuló kitermelés ellen foglalt állást, és több rendben bírálta az RMDSZ koalíciós politikáját, mondván, hogy az RMDSZ "átjátssza" szavazóit a PD-L-nek.
A kérdés most az, hogy magyarországi vagy bukaresti szövetséget keres-e magának a magyar érdekképviselet. Kelemen a nyár végén többször úgy nyilatkozott: nem kizárt, hogy az RMDSZ rendezi évtizedek óta rossz kapcsolatait a Fidesszel, Markó most mégis, legalábbis szimbolikus értelemben, hadat üzent a Fidesznek: szerinte az EMNP megalakítása a közösség politikai egységét kérdőjelezi meg. "Egy olyan beruházás, amelyből az erdélyi magyarságnak nem lesz nyeresége, esetleg csak egy pár embernek. Viszont van erőnk, hogy ezt a politikai környezetszennyezést megakadályozzuk" - szögezte le Markó; de a korábban engedékeny Kelemen is rosszallta az EMNP létrehozását. "Az elmúlt választások bebizonyították, hogy a verseny nem erősítette, hanem gyengítette az érdekérvényesítés lehetőségét. Mi azonban nem hagyjuk, hogy szétverjenek bennünket, sem Magyarországról, sem itthonról" - üzente Marosvásárhelyről Budapestre.
Orbán nyári látogatásakor a Tőkés-párt még nemigen bízott abban, hogy alig néhány hónap alatt fel tud készülni a jövő évi választásokra. Ha maximálisan teljesít az EMNP, akkor is kicsi a valószínűsége, hogy eléri a választási küszöböt, javuló esélyei pedig valóban az RMDSZ pozícióját ronthatják. Előfordulhat, hogy Markó és Tőkés csapata is sikeresen szerepel, ám a két külön bejáratú siker mégsem lesz elég sem a parlamentbe való bejutáshoz, sem az önkormányzati pozíciók megtartásához. A várhatóan éles összromán választási versenyben a magyar szavazatok utáni hajsza is felerősödik. A Traian Basescu mögött álló demokrata-liberálisok sokat veszítettek eddigi népszerűségükből, a több kormányválságot is sikeresen menedzselő párt belső konfliktusokkal küzd. Ha nem tud szövetséget kötni az erdélyi magyarság egészével, akkor kifizetődőbb neki, ha a viszonylag szervezetten szavazó közösség megbomlik, a voksok pedig elszivárognak a Tőkés-Kelemen (Markó) közötti konfliktus repedéseiben.
Ellátatlan
Egyelőre semmi jele, hogy a magyar politikusok látnák a kialakult helyzet tétjét. Az RMDSZ-es kirohanásokra éles hangú felelet érkezett az EMNP részéről. "Mi a legnagyobb veszélyt az erdélyi magyarok jövőjére a megalkuvó, korrupcióra hajlamos és emiatt a zsarolásokkal szemben kiszolgáltatott politikai vezetőkben látjuk" - mondta Toró T. Tibor, az EMNP ideiglenes elnöke, aki a "kirekesztő egységdemagógia" ellen szólalt fel. Bár a Fidesztől is az együttműködés fontosságáról szóló üzenetek érkeznek Erdélybe, az együttműködés feltételei sem személyi, sem tartalmi kérdésekben nem adottak. Az EMNP egyelőre fantompárt, nem tudni, kikkel és milyen programmal kíván majd működni. De elmaradt a Kelemen Hunor ígérte frissítés is: az RMDSZ mit sem változott, meghatározó személyiségei nem hajlandók a szövetségen kívüli együttműködésre. Eközben a legtöbb erdélyi magyar településen már a jelöltállítás is gondot okoz, részben mert kevés az önkormányzati, kormányzati feladatokra alkalmas káder, részben mert túl sok a személyes vita. Nem tudni, hogy Kolozsváron akad-e majd elég erős polgármesterjelölt; Marosvásárhelyen pedig még az sem biztos, hogy lesz-e egyáltalán jelölt. A székelyföldi önkormányzatok körül rendkívül feszült a viszony: itt nemcsak az EMNP és az RMDSZ közötti konfliktus miatt késik a megegyezés, de a Fidesz által (is) parkolópályára állított, ám Kövér László által favorizált Szász Jenő és az ő Magyar Polgári Pártja is rontja a megegyezés esélyeit.
Bár az EMNP minduntalan azt olvassa az RMDSZ fejére, hogy elvesztette a mozgósító erejét, és szavazói elfordulnak tőle, egyelőre hatékony kampánnyal nem a Tőkés-csapat, hanem a Jobbik jelentkezett a Székelyföldön. A magyar szélsőjobb pedig nem a romániai törvényhozásban és nem a helyi önkormányzatokban ígér és akar mandátumot. Félő, hogy az egyre sokasodó erdélyi magyar szervezetek alól "kimozgósítják" a szavazóikat, a helyi közösségi érdekképviselet pedig az exportált mandátumok mellett ellátatlan marad.
