Megszavazták a fegyvertartás szigorítását és az adóreformot a svájciak

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. május 19.

Külpol

Ahogy arra számítani lehetett.

A várakozásokkal összhangban a svájci szavazók jóváhagyták a fegyvertartási szabályok szigorítását és a nemzetközi vállalatoknak nyújtott adókedvezmények megvonását a vasárnap tartott népszavazáson.

A végleges eredmények szerint a szavazók 67,3 százaléka támogatta, 36,3 százaléka pedig ellenezte a fegyvertartás szabályainak szigorítását.

A választási részvétel 43,34 százalékos volt.

Az alpesi köztársaság lakosságának több mint 27 százaléka rendelkezik lőfegyverrel. Ez az arány az egyik legmagasabb Nyugat-Európában egy genfi kutatóintézet szerint.

A jobboldali Néppárt és a hagyományos svájci lövészklubok ellenezték a félautomata fegyverek tartásának szigorítására vonatkozó kezdeményezést, amelyet a fegyverbirtoklás jogának teljes eltörlése felé tett első lépésnek tartanak.

A helyi kormány azonban azzal érvelt, hogy Svájcnak a merevebb európai uniós szabályozást kellene követnie a kérdésben, vagy kockáztatja kizárását az uniós biztonsági és bevándorlási együttműködésekből. Az alpesi köztársaság ugyan nem tagja az Európai Uniónak, de számos szerződés köti a tömbhöz, és a schengeni övezetnek is része. Az unióban a 2015-ös franciaországi merényleteket követően módosítottak a fegyvertörvényen.

Ugyanakkor a svájci szavazópolgárok 66,4 százaléka mondott igent arra, hogy vonják meg az adókedvezményeket a svájci székhelyű nemzetközi vállalatoktól, valamint növeljék a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett nyugdíj-hozzájárulás mértékét.

A székhelyét Svájcban fenntartó mintegy 24 ezer külföldi vállalat, attól függően, hogy melyik kantonban jegyezték be, 7,8 százalék és 12 százalék közötti mértékű társasági adót fizetett, míg a "normál", hazai vállalatok társaságiadó-kulcsa 12 és 24 százalék között mozgott. A kantonok eltörlik a hazai vállalatok adókulcsait, és minden cég egységesen, a multinacionális vállalatokra érvényes szabályok szerint fog adózni.

Baloldali pártok attól tartottak, hogy az új szabályozás következtében jelentősen csökkennének az adóbevételek. Támogatásuk megnyerése érdekében a kormány összekapcsolta a szavazást a nyugdíjkérdéssel.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?