Menesztette hétfőn a belügyminiszteri tisztségből Suella Bravermant Rishi Sunak brit miniszterelnök. Utódjaként James Cleverly eddigi külügyminisztert, a külügyi tárca élére pedig – általános meglepetésre – David Cameron volt miniszterelnököt nevezte ki.
A döntés közvetlen előzményeként heves belpolitikai viták robbantak ki Braverman múlt heti cikke körül, amelyben a volt belügyminiszter azt írta, hogy a londoni rendőrség "kivételez" a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek elleni tiltakozó megmozdulások résztvevőivel.
A The Times című konzervatív napilapban megjelent írás közlése után nem sokkal kiderült, hogy Braverman nem hajtotta végre azokat a változtatásokat, amelyeket a miniszterelnöki hivatal kért előzetesen a cikk nyelvezetében, vagyis olyan tartalmú írást jelentetett meg, amelyet a Downing Street nem hagyott jóvá. Suella Braverman ezzel megsértette a nyilvános miniszteri megnyilvánulásokat szabályozó protokollt.
Londonban eddig öt egymást követő szombaton tartottak hatalmas demonstrációkat a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen. A most szombati tüntetés volt messze a legnagyobb: a rendőrség becslése szerint a részvevők száma meghaladta a 300 ezret.
A rendőrségre óriási politikai nyomás nehezedett a szombaton – a háborús halottak hivatalos nagy-britanniai emléknapján – tartott tüntetés betiltása miatt. Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka azonban erre nem volt hajlandó, többször is kijelentve, hogy ennek jogi küszöbe "rendkívül magas".
A Konzervatív Párt jobbszárnyán különösen népszerű Suella Braverman a The Timesban múlt csütörtökön közölt cikkében úgy fogalmazott: Rowley álláspontja "azt az érzetet kelti", hogy a rendőrségi vezetők kivételeznek a palesztinpárti tüntetőkkel. Braverman írása szerint ugyanis az agresszivitásba torkolló szélsőjobboldali és nacionalista demonstrációkra a rendőrség nagyon helyesen kemény választ ad, és "a baloldal által kedvelt, politikai kötődésű kisebbségi csoportokkal összehasonlítva" keményen lép fel a futballszurkolókkal szemben is, "jórészt szemet huny azonban", amikor "a palesztinpárti népség" tanúsít szinte ugyanilyen magatartást.
A most szombati palesztinpárti demonstráció idején ellentüntetők is az utcára vonultak és több helyen összecsaptak a rendőrséggel. A Scotland Yard beszámolója szerint az ellentüntetés résztvevői jórészt szélsőjobboldali csoportokhoz kötődtek; nem egyet közülük korábban futballhuliganizmus miatt ítéltek el.
Az ügyből hatalmas belpolitikai vihar támadt, és Rishi Sunak miniszterelnökre az elmúlt napokban mind erősebb nyomás nehezedett Suella Braverman menesztése végett.
A hétfőn végrehajtott kormányátalakítás legnagyobb meglepetést keltő mozzanataként Rishi Sunak kormányfő James Cleverly eddigi külügyminisztert nevezte ki belügyminiszternek, és David Cameron volt miniszterelnököt külügyminiszterré.
Mint ismert, Cameron 2010 és 2016 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjeként, de a brit EU-tagságról általa kiírt, 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók szűk, de 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás után lemondott, egyben visszaadta alsóházi képviselői mandátumát is. Cameron a referendum előtt azért kampányolt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.
Külügyminiszteri kinevezése azzal vált lehetővé, hogy III. Károly király a kormány előterjesztésére bárói rangra emelte, így Cameron elfoglalhatja helyét a parlament felső kamarájában, a Lordok Házában. A törvényerejű brit politikai szokásjog megköveteli ugyanis, hogy a miniszteri rangú kabinettagok a törvényhozás alsó- vagy felsőházának tagjai legyenek.
Az újkori brit politikatörténetben eddig egyetlen példa volt arra, hogy egy volt miniszterelnök külügyminiszterként térjen vissza a kormányba. Alec Douglas-Home, aki 1963 októberétől egy évig állt az akkori konzervatív párti kormány élén, 1970 és 1974 között Edward Heath kormányában töltötte be a külügyminiszteri tisztséget.
