Mexikó faültetési programmal próbálja kezelni a kivándorlást

  • narancs.hu
  • 2019. július 20.

Külpol

Azt akarják elérni, hogy Salvadorból kevesebb ember induljon az Egyesült Államok felé.

Mexikó faültetéssel próbál segíteni Salvadornak, hogy javuljon gazdasági helyzete és kevesebb lakosának kerekedjen kedve kivándorolni és eljutni az Egyesült Államokba – írja az MTI.

A tervet pénteken jelentette be San Salvadorban Mexikó külügyminisztere, Marcelo Ebrard és Salvador új elnöke, Nayib Bukele. Az elképzelés szerint Mexikó havonta 250 dollárt ajánl fel gazdáknak gyümölcsfák és ipari hasznosítású fafajták ültetésére. A termés és a faanyagok utáni bevétel teljes egészében az ültetőé. Minderre 31 millió dolláros összeget különített el Mexikó, és a számítások szerint 20 ezer ember jut így rendszeres jövedelmű munkához.

Hasonló programot tervez indítani a mexikói kormány a szegénység enyhítésére Mexikó déli részén, továbbá Hondurasban és Guatemalában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.