Bár az eddigi információk szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti tárgyalások a kilépésről akár 2018-ig (vagy még tovább) elhúzódhatnak, a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákok jövőbeli sorsáról szinte semmit sem tudni. „Amikor péntek hajnalban megláttam az interneten Nigel Farage vigyorgó arcát, akkor sokkolt az egész, hogy ez tényleg megtörtént” – meséli a University College Londonon (UCL) tanuló Szijártó Imre, aki azt mondja, barátai is alig hitték el a végeredményt, mivel „a diákközösségekben nagyon erős az EU-pártiság”. Most bíznak abban, hogy azoknak a magyaroknak és uniós diákoknak, akik már elkezdték a tanulmányaikat, később sem fog emelkedni a tandíjuk, ám Szijártó szerint elképzelhető, hogy akik a kilépés után szeretnének jelentkezni brit egyetemre, azoknak már egy jóval magasabb tandíjjal és az EU-s diákoknak járó kedvező diákhitel hiányával kell számolniuk.
| ||
A szigetországban amúgy évről évre egyre több EU-s állampolgár tanul, és noha a magyaroknál több lengyel és román diák koptatja a brit egyetemek padjait, mi sem vagyunk lemaradva,
körülbelül kétezer magyar tanuló van kint az országban.
Ennek egyik oka, hogy a brit egyetemek jelentős része a magas színvonalú képzéseiről ismert, a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közül négy az Egyesült Királyságban található. És bár Skócia kivételével mindenhol van tandíj Nagy-Britanniában, eddig az EU-s diákok – brit társaikhoz hasonlóan – igénybe vehették az igen kedvező diákhitelt. Így az állam tulajdonképpen kifizeti a teljes tandíjat, és ennek összegét csak akkor kell törleszteni, ha valakinek az éves fizetése majd eléri a 21 ezer fontot (kb. 8,2 millió forint).
A Milestone Institute 2010 óta segít a hazai diákoknak bejutni a világ top egyetemeire, és pénteken ők is közleményt tettek közzé honlapjukon a Brexittel kapcsolatban, amelyben igyekeznek megnyugtatni a Nagy-Britanniában tanuló diákjaikat. Az intézet optimista, úgy vélik, a kilépés „semmilyen hatással” nem lesz azokra a magyar diákokra, akik az elmúlt években kezdték meg tanulmányaikat a szigetországban, vagy a következő két évben tervezik a kinti továbbtanulást. De mi lesz azokkal a magyarokkal, akik mondjuk 2018 után szeretnének brit egyetemre jelentkezni? Greskovits György, a Milestone Institute oktatási igazgatója a magyarnarancs.hu-nak arról beszélt, elképzelhető, hogy
a kilépésről szóló megállapodás érintetlenül hagyja a felsőoktatás területét.
Ez azt jelentené, hogy az EU-s diákokra ebben a tekintetben továbbra is az eddigi szabályok vonatkoznának, vagyis az alapképzésben részt vevő hallgatók számára a tandíj maradna maximum 9000 font (kb. 3,5 millió forint), és a kedvezményes diákhitelt továbbra is igénybe lehetne venni.
Van azonban egy rosszabb forgatókönyv, miszerint az EU-s diákok számára a kilépés után nehezebb volna bejutni a brit egyetemekre. Méghozzá azért, mert onnantól majd azok a szabályok vonatkoznának rájuk, amelyek eddig a nem EU-s, nemzetközi diákokra, vagyis tulajdonképpen nem kapnák meg az igen népszerű diákhitelt, és a tandíj is emelkedhetne. Valószínűsíthető viszont, hogy nem ez a forgatókönyv fog érvényesülni, hiszen – ahogy arra a Milestone oktatási igazgatója is emlékeztet – az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai hiába nem voltak az EU tagjai, eddig is olyan feltételekkel tanulhattak a szigetországban, mint az EU-s diákok.
Greskovits György szerint, ha a változások mégis érinteni fogják a felsőoktatás területét, akkor a társadalmi különbségek jobban előtérbe kerülnek majd a jelentkezéskor, hiszen egy-egy ösztöndíj elnyeréséhez nem mindenki tud pluszban – pénzért – készülni a felvételire. Ezért is szeretnék a Milestone-nál növelni az ösztöndíjkeretet, és mostantól még inkább az Egyesült Államok, Kanada és Hollandia vezető egyetemeinek az irányába is fordulnak, erősítik a kapcsolatokat. „Mi szeretnénk, hogy a gyerekek a legjobb helyre menjenek, és
ha Nagy-Britannia tandíj szempontjából nagyon megváltozik, akkor természetes módon a hangsúly átkerül
más országok erős egyetemeire” – mondja az intézet oktatási igazgatója.
Az mindenesetre világos, hogy a kinti felsőoktatási intézmények nem igazán örülnek a Brexitnek. Még februárban 103 brit egyetem vezetője tett közzé egy nyílt levelet a Sunday Timesban, amelyben arról írtak, hogy a kilépés gyengítené az Egyesült Királyság vezető szerepét a művészetek, a tudományok és az innováció területén, és bármi is lesz a referendum végeredménye, ők továbbra is szeretnék, hogy a legtehetségesebbek tanuljanak náluk. Mindez azt sejteti, hogy a kilépésről szóló tárgyalások során érvényesülni fog az egyetemek lobbija is, ám kérdés, lesz-e ennek hatása. A briteknek azért is lenne érdeke, hogy a felsőoktatásban tanulókra vonatkozó kedvezmények ne változzanak, mivel – ahogy azt az Independent tavaly nyáron megírta – az EU-s diákok több mint 2,2 milliárd font bevételt hoznak a brit gazdaságnak. De előfordulhat, hogy néhány év múlva esetleg több millió, az Európai Unióban élő diák fog szembesülni azzal, hogy mostantól nem pusztán a magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük, ha a világ vezető brit egyetemeire akarnak jelentkezni.
