Mianmar Nobel-békedíjas vezetője végre elítélte a rohingják elleni erőszakot

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 19.

Külpol

Igaz, Aung Szan Szú Kji meglehetősen óvatosan fogalmazott.

Az elmúlt hetekben a nemzetközi kritikák kereszttüzébe került a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji, Mianmar külügyminisztere és de facto polgári vezetője, amiért szava sem volt a muszlim rohingja kisebbséget ért katonai erőszakhoz.

Az ország Rakhine tartományában kirobbant etnikai konfliktusnak már több száz halálos áldozata van, és körülbelül 410 ezer rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe. Az ENSZ hivatalosan is etnikai tisztogatásként kezeli a történteket.

Roningja menekültek Bangladesben

Roningja menekültek Bangladesben

Fotó: Dar Yasin / MTI/AP

Szú Kji keddi, televízióban is sugárzott beszédében elítélte az emberi jogok megsértését, együttérzését fejezte ki a konfliktusban érintettekkel, és azt ígérte, minden felelősnek a törvénnyel kell majd szembenéznie.

Nemzetközi jogvédő csoportok szerint ugyanakkor Szú Kji beszédében nem vett tudomást a hadsereg szerepéről az erőszakban, sőt azt mondta, hogy szeptember 5. óta nem történt fegyveres összecsapás. „Ha ez igaz, akkor mégis ki gyújtogatja a falvakat az elmúlt két hétben is?”  – tette fel a kérdést a Human Rights Watch munkatársa.

(Reuters)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.