Nem igaz, hogy Merkelt a menekültpolitikája miatt büntették meg a berliniek

  • - urfi -
  • 2016. szeptember 19.

Külpol

Minden szalagcím azt hirdeti, hogy a szélsőjobb előretört, Merkel pártja pedig nagyot bukott. A két ténynek azonban nem sok köze van egymáshoz, bár a helyzet fokozódik.

A német szociáldemokrata párt (SPD) története leggyengébb fővárosi eredményével, a szavazatok 21,6 százalékával végzett az első helyen a berlini tartományi törvényhozási választáson a hétfő hajnalban közzétett előzetes hivatalos végeredmény szerint. Történelmi mélypontra zuhant az eddigi koalíciós társ, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) választói támogatottsága is, az Angela Merkel kancellár vezette párt ellenzékbe szorulhat. Láthatóan csak valamilyen hármas koalíció tud többségi támogatottságú kormányt alakítani, és az SPD várhatóan a baloldallal és a zöldekkel lép majd koalícióra. A választás nagy nyertese az SPD-től balra álló baloldal, amely a 2011-ben tartott képviselőházi választáson elért 11,7 százalék után a szavazatok 15,6 százalékát szerezte meg, és a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely 14,2 százalékos eredménnyel jutott be a tartományi parlamentbe.

Eddig a szikár tények az MTI-ből, és akkor most zene.

Alább a berlini tömegközlekedési vállalat reklámja látható, amely nagyban segíthet a választási eredmények értelmezésében.

Nem, természetesen még Berlin sem annyira jó hely, mint amennyire ez a videó mutatja, és egy reklám nyilván nem bizonyít semmit, de ahhoz talán elég, hogy jelezze: nagyon más világban szavaztak a berliniek, mint amiben a magyar választók fognak két hét múlva.

Akármilyen hihetetlenül hangzik ez nekünk, a berlini választáson nem a menekültekkel kapcsolatos hiedelmek álltak a középpontban, hanem a helyi témák, a lakosságot közvetlenül érintő kérdések, köztük a lakbérek, a munkahelyek, az iskolarendszer és a közbiztonság – emlékeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ráadásul az országos pártszimpátia sem volt elsődleges szempont: miközben Merkel pártja nagyot bukott, a fővárosiak 50 százaléka elégedett a kancellár munkájával.

Merkel viaszfigurája a brandenburgi kapunál

Merkel viaszfigurája a brandenburgi kapunál

Fotó: MTI/EPA

Ezzel együtt a legtöbb elemző azt tartja az idei tartományi választások egyik fontos tanulságának, hogy egyre többeknek van elege a két hagyományos nagy pártból, és ezért az SPD és a CDU/CSU pártszövetség koalíciója egyre kevésbé képes kormányt alakítani. Ez pedig Merkel párton belüli pozícióját veszélyeztetheti: a Die Welt tegnap kiemelte, hogy Angela Merkel hétfőn eredetileg elutazott volna New Yorkba, hogy részt vegyen az ENSZ Közgyűlésén a világméretű menekültválságról rendezett vitában, kedden pedig az amerikai elnök, Barack Obama által összehívott menekültügyi csúcstalálkozón, de a berlini választás miatt lemondta az utat. Döntése sejteti, hogy megjósolhatatlan, milyen hangulat alakul ki a párt vezető testületeinek hétfői ülésén.

Természetesen a menekültek ügye is befolyásolta a szavazást, de főleg azok körében, akik félnek tőlük vagy gyűlölik őket: az erre a témára összpontosító AfD szavazóinak 98 százaléka mondta azt, hogy a menekülteknek fontos szerepe volt döntésükben. De ha végignézünk az eredményeken, azt látjuk, hogy a menekültekkel és bevándorlókkal szemben befogadó vagy legalábbis emberséges retorika még mindig hatalmas fölényben van. Vagyis, bár az AfD előretörése komoly figyelmeztetés, de meglehetősen elszánt félremagyarázás szükséges ahhoz, ha valaki a berlini választásokon akarja szemléltetni a baloldal bukását. Hiszen, mint említettük, valószínűleg három baloldali párt koalíciója irányítja majd a tartományt.

false

Tehát „A menekültellenes szavazók megbuktatták Merkelt” című sokfelvonásos operett most is hamisan szól, hiszen 1. Merkel nem bukott meg, 2. nem is Merkelről szavaztak, 3. a menekültellenesek pedig masszív kisebbségben vannak, szemben például a győztes baloldallal.

Ha mégis tanulságokat keresünk, akkor ennél bonyolultabbak után kell néznünk. A Huffington Postban publikált elemzés például a következőkben látja az idei öt tartományi választás legfontosabb tendenciáit:

1. Az AfD mindig nagyot nyer

Ez az egyetlen állandó elem, 13 és 24 százalék közötti eredményekkel.

2. A nagy pártok mindig veszítenek

A CDU-nak és az SPD-nek gyakorlatilag mindenhol csökkent a népszerűsége.

3. Az AfD mindenkitől vesz el szavazókat, nem csak Merkeltől

A szintén mindenhol erősödő szabad demokraták (FDP) valószínűleg a CDU-tól szipkáznak el híveket, az átlagos támogatottságuk ugyanakkora, mint a régi rivális CDU szavazatvesztesége (5,6%). A szerző, Cas Mudde szerint a szélsőjobboldali AfD eredményei azonban nem mutatnak korrelációt Merkelék veszteségeivel.

4. A nagy pártok korának vége

Az SPD és a CDU összesített szavazataránya 1990-ben ugyanúgy 77 százalék volt, mint 2002-ben. 2013-ban már „csak” 67 százalékot kaptak, de az idei zuhanás így is látványos. Az öt tartományból csupán egyben szereztek többséget, és általában 40 százalék körül mozogtak. Ezzel véget érni látszik a több évtizedes rendszer, amelyben a két nagy párt mellett sokáig csak egy kisebb fért el (az FDP), mára viszont egy sokszínű és megosztott politikai tér jött létre. A szerző szerint ez a folyamat nem Merkelről, nem a menekültválságról és a szélsőjobbról szól, annál általánosabb jelenség.

(MTI, Huffington Post)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.