Nem tárgyalja a Brexit-megállapodást a brit parlament
brexit_2_top_story_lead.jpg

Nem tárgyalja a Brexit-megállapodást a brit parlament

  • MTI
  • 2019. október 24.

Külpol

A Boris Johnson által megszabott határidőig biztosan nem. Egyre nagyobb az esélye az előrehozott választásoknak.

Az Egyesült Királyság a mostani helyzet alapján október 31-én, jövő csütörtökön lépne ki az Európai Unióból.
Boris Johnson miniszterelnök azonban a hét elején bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a Brexit-megállapodás ratifikációs folyamatát, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.
Johnsonnak szombaton kellett kezdeményeznie az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását január 31-ig, annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltotta a megállapodás nélküli kilépést.

A képviselők kedden megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit, de rögtön ezután leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet.

Jacob Rees-Mogg, a kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős magas rangú kabinettag - Johnsonhoz hasonlóan a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának egyik zászlóvivője - a szokásoknak megfelelően csütörtökön ismertette az alsóház jövő csütörtökig, vagyis az egyelőre érvényes Brexit-határnapig tartó munkarendjét. A napirendi pontok között nem szerepel a Brexit-megállapodás további vitája.
Boris Johnson sokszor hangoztatott álláspontját megerősítve Rees-Mogg kijelentette az alsóházi programismertetést követő vitában, hogy a kormány "semmiféle Brexit-halasztást" nem pártol, és folytatja előkészületeit a jövő csütörtöki kilépésre.
A Brexit-megállapodás ratifikációjának szüneteltetéséről szóló bejelentésében Johnson is úgy fogalmazott, hogy kormánya változatlanul az október 31-i kilépés híve, és ő ezt közli majd az uniós vezetőkkel is, amikor a hosszabbítási kezdeményezésről tárgyal velük.
Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak múlt szombaton küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.
Politikai elemzők egyöntetű véleménye szerint azonban a jövő csütörtöki kilépés végképp lekerült a napirendről a legutóbbi napok alsóházi fejleményei nyomán.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye csütörtökön ismertetett előrejelzésében közölte: megítélése szerint meredeken emelkedett annak az esélye, hogy az Egyesült Királyságban a Brexit előtt, még az idén előrehozott választásokat tartanak.
A kormányon belül heves vita dúl arról, hogy Johnson az előrehozott választásokkal próbálkozzon-e, vagy azzal, hogy később, egy újabb ratifikációs menetrenddel megpróbálja elfogadtatni a parlamenttel a Brexit-megállapodást, és ezután írja ki a választásokat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.