A bajor kormány közleménye szerint az állami hivatalok működéséről szóló szabályzat módosításával bevezetik, hogy „Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként” keresztet kell elhelyezni a hivatali épületek bejáratánál, jól látható helyen.
„A kereszt a keresztény-nyugati kulturális önazonosság alapvető jelképe”
– tették hozzá. Markus Söder miniszterelnök az ülés után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy a kereszt kifüggesztése nem ellentétes az állam vallási semlegességének elvével, mert a kereszt nem egyszerűen egy vallás, hanem a bajor kulturális identitás jelképe.
A keresztet azért kell a hivatalok előterében és nem a termekben kifüggeszteni, hogy ne forduljon bírósághoz, akit zavar a jelkép – mondta a tartományt egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
Ezzel megelőzhetők az iskolai osztálytermekkel kapcsolatos vitákhoz hasonló ügyek, mert az előtérben elhelyezett keresztek miatt senkinek sem kell „az egész napot egy kereszt alatt töltenie” – tette hozzá Joachim Herrmann belügyminiszter.
Szintén kedden jelentette ki a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke, hogy
nem ajánlatos kipát viselni a német nagyvárosokban,
ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem helyes a muzulmán vallású bevándorlókra szűkítve vizsgálni az antiszemitizmust. Josef Schuster a múlt héten egy szíriai fiatalember kipát viselő férfiak ellen végrehajtott támadásával kapcsolatban felidézte, hogy már 2015 elején figyelmeztetett arra, hogy meg kell fontolni a kipaviselést a német nagyvárosok jelentős arab muzulmán lakossággal rendelkező negyedeiben. A Prenzlauer Berg nevű – jellemzően jómódú európai, nem muszlim bevándorlók lakta – negyedben történt incidens azt mutatja, hogy a helyzet tovább romlott az utóbbi három évben – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mit javasol a Berlinbe látogató zsidó turistáknak, azt mondta, hogy elvileg az lenne a megfelelő, ha „dacból, csak azért is” kipát viselnének, mégis jobban tennék, ha inkább baseballsapkát vagy valami mást választanának fejfedőnek.
Arra a kérdésre, hogy az antiszemitizmus megerősödése milyen kapcsolatban van a migrációval az arab országokból, a ZdJ elnöke kiemelte, hogy a migráció ezen formájának „egész biztosan van szerepe, de nem egyedüli szerepe, hiszen a társadalom közepén, a német társadalomban is tapasztalható, hogy ismét szalonképessé válnak zsidóellenes előítéletek”.
Az antiszemitizmus megerősödését „tévedés lenne egyedül a migrációnak tulajdonítani” – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy számos német városban szerveznek tiltakozó akciókat, amelyeken kipaviseléssel fejezik ki az antiszemitizmus elutasítását, Josef Schuster azt mondta, meglehet, hogy a társadalom nagy része felismerte, hogy „fordulóponthoz érkeztünk”. Megálljt kell parancsolni az antiszemitizmusnak, mert veszélyezteti a demokráciát. Azonban nem csak a zsidóellenességgel kell szembeszállni, hiszen
„az antiszemitizmus együtt jár a rasszizmussal és az idegenellenességgel”
– mondta a ZdJ elnöke.
