Németország: a kereszt kötelező, a kipaviselés nem ajánlott
X.png

Németország: a kereszt kötelező, a kipaviselés nem ajánlott

  • MTI
  • 2018. április 24.

Külpol

Bajorországban kötelező lesz kifüggeszteni a kereszteket az állami hivatalokban, miközben zsidó vezetők arra figyelmeztetnek: nem tanácsos a zsidó vallás előírásainak tiszteletét kifejező fejfedő, a kipa viselése a német nagyvárosokban.

A bajor kormány közleménye szerint az állami hivatalok működéséről szóló szabályzat módosításával bevezetik, hogy „Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként” keresztet kell elhelyezni a hivatali épületek bejáratánál, jól látható helyen.

„A kereszt a keresztény-nyugati kulturális önazonosság alapvető jelképe”

– tették hozzá. Markus Söder miniszterelnök az ülés után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy a kereszt kifüggesztése nem ellentétes az állam vallási semlegességének elvével, mert a kereszt nem egyszerűen egy vallás, hanem a bajor kulturális identitás jelképe. 
A keresztet azért kell a hivatalok előterében és nem a termekben kifüggeszteni, hogy ne forduljon bírósághoz, akit zavar a jelkép – mondta a tartományt egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
Ezzel megelőzhetők az iskolai osztálytermekkel kapcsolatos vitákhoz hasonló ügyek, mert az előtérben elhelyezett keresztek miatt senkinek sem kell „az egész napot egy kereszt alatt töltenie” – tette hozzá Joachim Herrmann belügyminiszter.

Szintén kedden jelentette ki a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke, hogy

nem ajánlatos kipát viselni a német nagyvárosokban,

ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem helyes a muzulmán vallású bevándorlókra szűkítve vizsgálni az antiszemitizmust. Josef Schuster a múlt  héten egy szíriai fiatalember kipát viselő férfiak ellen végrehajtott támadásával kapcsolatban felidézte, hogy már 2015 elején figyelmeztetett arra, hogy meg kell fontolni a kipaviselést a német nagyvárosok jelentős arab muzulmán lakossággal rendelkező negyedeiben. A Prenzlauer Berg nevű – jellemzően jómódú európai, nem muszlim bevándorlók lakta – negyedben történt incidens azt mutatja, hogy a helyzet tovább romlott az utóbbi három évben – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mit javasol a Berlinbe látogató zsidó turistáknak, azt mondta, hogy elvileg az lenne a megfelelő, ha „dacból, csak azért is” kipát viselnének, mégis jobban tennék, ha inkább baseballsapkát vagy valami mást választanának fejfedőnek.
Arra a kérdésre, hogy az antiszemitizmus megerősödése milyen kapcsolatban van a migrációval az arab országokból, a ZdJ elnöke kiemelte, hogy a migráció ezen formájának „egész biztosan van szerepe, de nem egyedüli szerepe, hiszen a társadalom közepén, a német társadalomban is tapasztalható, hogy ismét szalonképessé válnak zsidóellenes előítéletek”.

Az antiszemitizmus megerősödését „tévedés lenne egyedül a migrációnak tulajdonítani” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy számos német városban szerveznek tiltakozó akciókat, amelyeken kipaviseléssel fejezik ki az antiszemitizmus elutasítását, Josef Schuster azt mondta, meglehet, hogy a társadalom nagy része felismerte, hogy „fordulóponthoz érkeztünk”. Megálljt kell parancsolni az antiszemitizmusnak, mert veszélyezteti a demokráciát. Azonban nem csak a zsidóellenességgel kell szembeszállni, hiszen

„az antiszemitizmus együtt jár a rasszizmussal és az idegenellenességgel”

– mondta a ZdJ elnöke.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.