Németország kevesebb pénzt fizetne az EU költségvetésébe, a támogatásokat az alapértékek tiszteletben tartásához kötné

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. szeptember 17.

Külpol

Hollandia és Svédország is ezen az állásponton van.

Németország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását a 2021 és 2027 közötti európai uniós költségvetéshez, és így a tervezettnél kevesebb forrás jutna bizonyos célokra - jelentette kedden a brüsszeli sajtó egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva.

Bár elemzők szerint ez az 1 százalék nagyjából megfelel a jelenlegi szintnek, az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számító Egyesült Királyság tervezett kilépése mintegy tízmilliárd eurós lyukat fog ütni a közös büdzsén, amit a befizetések növelésével kívánna orvosolni az 1,11 százalékos jövőbeli arányra javaslatot tévő Európai Bizottság.

A több újság által is ismertetett dokumentumban a német kormány hangsúlyozta, hogy az 1 százalékos határ még mindig nettó emelést jelentene a brit kilépés miatt. Továbbá egyebek mellett azt is aláhúzta, hogy az EU-s források kifizetését a közösség alapértékeinek, például a jogállamiságnak a tiszteletben tartásához kellene kötni.

A Politico brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy a vitában Hollandia és Svédország nyíltan támogatja a berlini álláspontot.

Az Európai Parlament a bizottsági tervezetnél is nagyobb mértékben, a GNI 1,3 százalékára növelné a nemzeti hozzájárulások szintjét, amit sajtóhírek szerint több dél- és kelet-közép-európai tagállam is támogatna.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.