Aggódunk az őserdőkért, ám közben észre sem vesszük a népirtást, amiben mi is nyakig benne vagyunk

  • B. Papp Máté
  • 2019. szeptember 18.

Külpol

Napi egy őslakos aktivistát ölnek meg azért, hogy nekünk, a fejlett országokban mindenünk meglegyen. A természetközeli életmódot folytató emberek tudására nagy szükségünk van, nélkülük talán azt sem fogjuk kitalálni, hogyan állítsuk meg a klímaváltozást. Molnár Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont világot látott etnoökológusával beszélgettünk.

Narancs.hu: A hagyományos helyi ökológiai tudás a szakterülete, a dél-amerikai őslakosok körében is járt. Mit érez most, hogy az Amazonas-medence lángokban áll?

Molnár Zsolt (MZS): Az Amazonas tágabb környezetében két tájtípus kapott lángra: az esőerdő és a délebbre fekvő száraz bozótos világ. Utóbbit hagyományosan fel szokták égetni, de nagyon nem mindegy, hogy a táj kezelése miatt, célzottan és kontrolláltan gyújtják fel, vagy egy ún. „vad tűz” ég, ami az egész térséget felpirítja. A gondot az okozza, ha valaki szántóföldet akar kihasítani magának, és ezzel felborítja a rendszer egyébként is törékeny egyensúlyát. A bennszülötteknek a tájhasználati módszereibe beletartozik a száraz bozót égetése, amiről a tudomány is azt gondolja, hogy fenntartó jellegű, és nem degradáló. Ilyen égetések Ausztrália és Afrika száraz vidékein is vannak. Csakhogy most sokfelé esőerdő ég, és ez nem normális dolog.

Narancs.hu: Korábban is voltak tűzesetek az Amazonas-medencében, de az is tény, hogy az új brazil elnök beiktatása óta ezek újból megszaporodtak, ugyanis a mezőgazdasági lobbi erőre kapott.

MZS: Azt gondolom, hogy Jair Bolsonaro nyilatkozatai, Greta Thunberg (svéd tinédzser, környezetvédelmi aktivista – a szerk.) mozgalma, illetve a közösségi- és online média által keltett hírverés miatt most kellő figyelmet kap a probléma. Sokan meglepődtek, hogy Bolsonaro arra buzdítja az embereket, hogy bátran gyújtogassanak. Pedig nem ég jobban az esőerdő annál, ahogyan már korábbi években is égett, sőt sokkal több tűzeset is volt már ennél. Ám szó sincs arról, hogy ez ne lenne nagyon komoly probléma, ugyanis minden ilyen eset fáj a Földnek! Ugyan nem teljesen igaz, hogy az Amazonas-medence lenne a bolygó tüdeje, de az sem igaz, hogy ne játszana komoly szerepet a Föld széndioxid-megkötésében. Nagy baj, hogy ég az esőserdő!

Narancs.hu: Akárhogy is van, a brazil elnök rálépett a gázpedálra.

MZS: Bolsonaro felelőssége nagy, de nem szabad az egészet rá kenni, ennél összetettebb a kép. A történet mégiscsak onnan indul, hogy Brazília egy gyarmatosított terület. Megjelent a kontinensen egy olyan népcsoport, amely nem ismerte a tájat, viszont profitorientáltan gondolkodott. Érdekes módon a fehér ember megérkezésééig az esőerdők a helyükön voltak, pedig már akkor is emberek lakták, a bennszülöttek.

Erdőtűz ellen küzdő tűzoltó az Amazonas-medencében, a brazíliai Rondonia szövetségi államban lévő Porto Velho közelében 2019. augusztus 28-án.

Erdőtűz ellen küzdő tűzoltó az Amazonas-medencében, a brazíliai Rondonia szövetségi államban lévő Porto Velho közelében 2019. augusztus 28-án.

MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Narancs.hu: Dél-Amerika népessége körülbelül 423 millió fő. Ez össze sem vethető a gyarmatosítás előtti lélekszámmal.

MZS: A konkvisztádorok megjelenése jelentős népességcsökkenést okozott, ugyanis mindenféle európai betegséget behurcoltak, ami megtizedelte a bennszülött lakosságot. Az észak-amerikai indiánokat is megtizedelték a járványok, ez ugyanúgy lezajlott az Amazonas-medencében is. Magyarán korábban is sokan laktak a kontinens déli felén, a különbség annyi, hogy ők úgy éltek, hogy közben a térség erdősége megmaradt. Csak kis foltokat égettek fel, néhány évig gazdálkodtak rajta, majd hagyták, hogy az erdő visszahódítsa a területet. Egyféle körforgás volt. A mostani tájhasználati logika szerint nagy területeken kell kiirtani az őserdőt, a helyén pedig marhát kell tenyészteni, szóját kell termelni.

Narancs.hu: Ami miatt nekik menniük kell.

MZS: A bennszülötteknek joga van olyan életmódot folytatni, amilyet szeretnének. Friss tanulmányok is bebizonyították, ha földterületi jogokat adnak nekik, akkor ők fenntarthatóbban tudnak rajta gazdálkodni mint a marha- és szójatermelők. Sajnos a jelenlegi brazil politika miatt a bennszülöttek jogai jelentősen sérültek, ami még talán nagyobb probléma, mint a tűzesetek szaporodása. Hosszú távon biztosíthatja az őserdők irtását az, ha az őslakosoknak nincs joguk megvédeni a területeiket.

Narancs.hu: Ráadásul Brazíliában vadnyugati állapotok uralkodnak: a helyi vállalkozók emberei környezetvédelmi aktivistákat, földbirtokosokat, őslakosokat félemlítenek meg, ha kell, meg is ölik őket azért, hogy a területeiket megszerezzék.

MZS: Átlagban napi egy olyan bennszülött aktivistát ölnek meg a világban, aki otthonát, földjét védi az erdőirtóktól, bányanyitóktól. De ebben a mi kezünk is benne van: statisztikák szerint a trópusi térségben lezajló erdőirtások 60 százaléka a fejlett országok élelmiszer- és energiaigénye miatt következik be. És mindössze 40 százaléka azért, hogy az ott lakók igényeit kielégítsék. E mögött a fogyasztói szokások megváltozása áll, pedig a boldogsági indexünket nem növeli az, ahogyan most élünk.

Kayapo indiánok a Bennszülött Világjátékok megnyitó ünnepségén az észak-brazíliai Palmasban 2015. október 22-én.

Kayapo indiánok a Bennszülött Világjátékok megnyitó ünnepségén az észak-brazíliai Palmasban 2015. október 22-én.

Fotó: MTI/EPA/Fernando Bizerra Jr.

Bizonyított tény, hogy a természetközeli életmódot folytató bennszülöttek ugyanolyan boldogak, ha nem boldogabbak, mint mi. Mi több, kutatások bizonyítják, hogy a GDP és az ökológiai lábnyomunk növekedésével a boldogsági indexünk nem feltétlenül nő, sőt... Egyszer a fiammal Oroszország perifériális térségében jártam, ahol „világvége hangulat” uralkodott. Megkérdeztem a fiamat, hogy szerinte mióta érzik az ott élő emberek elmaradottnak a vidéküket? „Amióta megjelent a tévé?” – válaszolta, ráérezve a probléma gyökerére. Igen, az emberek azután kezdik rosszul érezni magukat, hogy azt látják: „nincs meg «mindenük» a boldogsághoz”.

Narancs.hu: Ami most zajlik Dél-Amerikában, az egy kisebb népirtás: több tucat törzs tűnhet el amiatt, hogy nekünk mindenünk meglegyen.

MZS: Ez abszolút így van, de hadd meséljek el valamit: a nemzeti parkok modelljét a Yellowstone Nemzeti Park adta az USA-ban. Ha valaki kicsit is megkapargatja a történetét, akkor kiderül, hogy indiánokat kellett lemészárolni és elűzni ahhoz, hogy ott nemzeti parkot hozzanak létre. Arról sem szól a fáma, hogy az indiánok tájhasználatának eltűnése miatt komoly gondjai lettek a parknak. A népirtás és a természetvédelem sajnos sok helyen a mai napig összekapcsolódik: Kenyában egy hétig együtt éltem bennszülöttekkel. Az Elgon-hegy tetején kialakítottak egy vadrezervátumot, ahonnan elüldözték az ogiek névre hallgató törzset. Ám azon a területen azért tudtak vadrezervátumot létesíteni, mert az ogiekek megőrizték a környezetet közel természetes állapotában.

A törzs tagjai közül sokan nyomortelepen végezték, de vannak, akik maradtak, ezért a hatóságok felgyújtották a házaikat. Láttam a házak hűlt helyét. De olyan őslakosokról is tudok, akikre konkrétan lőnek. A szengver törzs egyes tagjai fák odvában húzzák meg magukat, miután elpusztították az otthonukat. Ezt a projektet – tehát közvetve az ő elüldözésüket – eredetileg az Európai Unió is támogatta. Ugyanis az egyik hivatalos, jól hangzó érv az volt, hogy meg kell védeni a hegyi erdőségeket a közeli síkságokon élők vízellátása érdekében. Viszont civil szervezeteknek végül emberi jogokra hivatkozva sikerült elérnie, hogy az EU álljon el ezen program finanszírozásától.

Narancs.hu: Bolsonaro szerint integrálni kell az őslakosokat a többségi társadalomba. Legalábbis ezzel indokolta a jogaik gyengítését.

MZS: Ez spontán zajlik a világ minden részén. Népek, kultúrák és ezzel tudásrendszerek vesznek el. Az emberiség tudása erodálódik, ha kultúrák tűnnek el. Mondhatjuk, hogy tegyük múzeumba ezt a tudást. Ám a hagyományos, helyi tudás nem oda való. Az őslakosok tapasztalataira a mai világnak is szüksége van. Mondok egy személyes példát: amikor iskolás voltam, és néztük az afrikai anyákat a tévében, kuncogtunk azon, hogy milyen primitívek, amiért nem babakocsiban tologatják a gyerekeiket, hanem magukon hordják kendőbe csavarva. És mit látunk, mi van manapság? A fiatalok körében divat lett a babahordó-kendő, mi több, a tudomány is elismeri, hogy mind az anyáknak mind a gyerekeknek pszichésen jót tesz, ha így hordozzák őket.

Egy maori férfi a Bennszülött Világjátékok megnyitó ünnepségén az észak-brazíliai Palmasban 2015. október 22-én.

Egy maori férfi a Bennszülött Világjátékok megnyitó ünnepségén az észak-brazíliai Palmasban 2015. október 22-én.

Fotó: (MTI/EPA/Fernando Bizerra Jr.)

De nézzünk egy másik példát is: Magyarországon van 300 ezer hektárnyi természetvédelmi terület, ami a biodiverzitás megőrzésére lett „félretéve”. Sok ilyen területet leginkább ún. hagyományos legeltetéssel lehet megőrizni. Kiderült, hogy a régiek „pásztortudománya” a mai természetvédelemhez alapvetően szükséges, sőt még gazdaságilag is megéri. Ha 150-nél több legelő marhája vagy 300-nál több juha van valakinek, akkor két pásztor segítségével nagyobb súllyal tudja értékesíteni a jószágait a piacon, és kevesebb pusztul el a nyári időszak során. Ez azt jelenti, hogy a pásztorok több bevételt hoznak a konyhára, mint amennyi a fizetésük elvisz. A hagyomány tehát profitábilis is lehet.

Narancs.hu: A hagyományos ökológiai tudás felhasználható a klímaváltozás megfékezésére is?

MZS: Hadd válaszoljak ismét két konkrét példával: Észak-Ausztráliában a száraz területek rendszeresen leégnek, ami miatt széndioxid kerül a légkörbe. Kiderült, ha az adott térséget a bennszülöttek tudatosan tűzzel kezelik, azaz akkor és ott indítanak tüzet, amikor és ahol annak ideje és helye van, akkor kevesebb széndioxid jut a levegőbe, mintha vad, kordában nem tartott tüzek égnének végig a tájon. Vagy egy másik példában azért kapnak bennszülöttek pénzbeli támogatást, hogy tartsák meg hagyományos gazdálkodásukat, iskolákat, utakat és kórházat pedig ne erdőirtásból, hanem e támogatásból építsenek. Kecske és káposzta, a fejlett országok pénze jó célokat szolgál.

Narancs.hu: Ez a tudás mennyire van veszélyben, illetve mennyit sérült amiatt, hogy a modern technológia átvette a helyét?

MZS: Ez a tudás a világon mindenütt erodálódik, de még mindig maradt belőle. Megint egy személyes tapasztalat: 1951-ben írtak egy cikket a hortobágyi népi növénynevekről. A szerző azért gyűjtötte ezeket össze, mert félt, hogy el fognak tűnni. 2009-ben végeztünk egy kutatást: 9 pásztor több növénynevet tudott felsorolni, mint ami abban a bizonyos cikkben szerepelt. E tudás tehát velünk él, csak észre kell vennünk.

Narancs.hu: Az emberek mindig is pusztították az állat- és növényfajokat, már akkor is, amikor még nem voltak ilyen fogyasztói szokások, gondoljunk csak a megafauna-elméletre.

MZS: Ha az a kérdés, hogy a régi ember degradálta-e a természetet, akkor a válasz az, hogy igen. Ha viszont azt kérdezzük: a régi ember erőteljesen kordában tartotta-e a pusztítást, akkor azt tudjuk mondani, hogy a régi, természettel együttműködőbb ember hihetetlenül sokat tett azért, hogy lehetőleg keveset pusztítson, és hagyja a természetet regenerálódni. Ma ez nem így van.

Narancs.hu: Egy interjúban arról beszélt, hogy transzformatív változtatásra van szükség, tehát teljesen újra kellene írnunk azt a rendszert, amiben élünk. Ugyanis például sem a szelektív hulladékgyűjtés, sem pedig a víztakarékos életmód nem elég hatásos megoldás arra, hogy a problémáinkat megoldjuk. Úgy kell élnünk, mint a bennszülöttek, ahhoz, hogy menthető legyen a Föld?

MZS: Ez így nyilván túlzás, de ha csak 100 apró lépést teszünk a fenntarthatóság érdekében, akkor még bekövetkezik a katasztrófa. Ráadásul az emberiség képtelen a modern technológiát megfelelően kitanulni, ezért ha újabb és újabb módszereket fejlesztünk ki a problémák megfékezése érdekében, akkor csak rontunk a helyzeten, mert újabb és újabb nem várt mellékhatást kell kezelni még újabb technikák bevetésével.

San Pedro de Caranavi, 2011. október 9. Bennszülöttek menetelnek a bolíviai San Pedro de Caranaviban 2011. október 9-én, egy nemzeti parkon áthaladó út építése

Bennszülöttek menetelnek a bolíviai San Pedro de Caranaviban 2011. október 9-én, egy nemzeti parkon áthaladó út építése ellen.

Fotó: MTI/EPA/Martin Alipaz

Nem hiszek abban, hogy a technológiai fejlődés felgyorsításával megoldjuk a gondokat, hiszen csak újakat generálunk velük. Radikális változtatásra van szükségünk. A transzformatív változtatás azt jelenti, hogy a fogyasztásunkat nagyjából a negyedére kellene csökkentenünk. Nem hiszek abban, hogy ez megtörténik, mert az az ország, amely ezt meglépné, gazdaságilag nagyon meggyengülne, ki lenne téve akár külső katonai támadás veszélyének is. A társadalom 100 százalékát pedig nem lehet demokratikus eszközökkel rávenni arra, hogy ilyen változtatásokat vigyen véghez. Ez csak akkor fog megvalósulni, amikor nagyon nagy bajba kerül az emberiség.

Narancs.hu: Ez már nincs annyira messze.

MZS: Nincs bizony. Greta Thunbergnek abban nagyon igaza van, hogy ő még nem lesz nyugdíjas, amikor ez meg fog történni. Azt jósolják, hogy a klímakatasztrófa a század közepén fog beütni, de lehetnek olyan sokkszerű hatások – mondjuk egy vulkánkitörés, nagy áradások vagy éppen sok országot egyszerre érintő szárazságok –, ami hónapos kiesést okozhatnak vállalatok vagy akár piacok életében, megindulhat egy dominóeffektus. A klímaváltozással a mi rendszereink instabilitása nő, amíg a bennszülöttek vígan eléldegélnének az őserdőkben.

Molnár Zsolt

Molnár Zsolt

 

 

Molnár Zsolt, botanikus, etnoökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Pro-Natura-díjas tudományos tanácsadója. Fő kutatási területei: tájtörténet, tájökológia, hagyományos ökológiai tudás, természetvédelmi biológia, gyakorlati természetvédelem. Az IPBES globális értékelésének egyik vezető szerzője. Kedvenc foglalatossága a pásztorokkal való beszélgetés, együttgondolkodás, bekapcsolódás a legeltetésbe, kedvenc tája az Alföld síkja és Gyimes hegyei, illetve a mongol erdőssztyepp. Az utóbbi években elsősorban Magyarországon, Erdélyben, a Szerémségben és Mongóliában kutatja pásztorok és gazdák ökológiai tudását. Házas, két gyermek apja.


(Borítóképünkön: Egy brazil indián törzs tagja a Bennszülött Világjátékokon az észak-brazíliai Palmasban 2015. október 25-én. Fotó: MTI/EPA/Fernando Bizerra Jr.)

Neked ajánljuk