Az Európai Néppárt a médiaszabadságért aggódik, de a Fidesz EP-képviselője szerint minden a legnagyobb rendben van

  • narancs.hu
  • 2018. március 20.

Külpol

Mert csak az jelenhet meg, amit a szerkesztők vagy a tulajdonosok akarnak.

"Miután az utolsó magyarországi független regionális napilapokat kormányközeli oligarchák vették át, a magyar kormány a közelmúltban kiterjesztette ellenőrzését a médiára, és a Riporterek Határok Nélkül szerint a magyarországi médiakoncentráció példátlanul »groteszk« szintet ért el" - áll az Európai Parlament (EP) oktatási és kulturális bizottságának véleménytervezete Magyarországgal kapcsolatban, amiről hétfőn vitáztak a testületben, írja a Magyar Nemzet. A felsőoktatásról, a romák szegregációjáról és a médiahelyzetről szóló dokumentum csak egy része annak a nagy, átfogó országjelentésnek, ami alapján az EP eldönti, hogy javasolja-e a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását (aminek a vége az is lehet, hogy a tagállam szavazati jogát felfüggesztik).

A dolog érdekessége az, hogy az Európai Néppárt (EPP), a Fidesz európai pártcsaládja komolyan bírálta a kormányt, felszólalásukat azzal kezdték, hogy "a magyarországi helyzet aggasztó". Kritizálták a felsőoktatási törvény módosítását, felszólaltak a romák szegregációjának hiányosságai mellett és kifejezték aggodalmukat a média szabadsága miatt, amit például a Népszabadság bezárásával illusztráltak: "a Népszabadságot ugyan nem közvetlenül a kormány záratta be, azonban több hír szól arról, hogy a kormányhoz közel álló üzleti körök döntöttek a napilap megszüntetéséről".

A lap beszámolója szerint a magyar kormányt Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP EP-képviselője igyekezett megvédeni, aki olyanokat mondott, hogy:

 

  • "Magyarország az európai érdekeket képviseli,
  • csak a CEU-n múlik, hogy mikor tesz eleget a törvény előírásainak,
  • a romák szegregációja szerinte Magyarországon sokat javult,
  • a magyar törvények garantálják a sajtószabadságot, mert csak olyan tartalmak jelenhetnek meg, amilyet a szerkesztők vagy a tulajdonosok akarnak."

 

(Magyar Nemzet)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.