Ha a kormány névváltoztatási javaslata kétharmados támogatottságot kap a parlamentben, a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.
A macedón kormány négy ponton kívánja módosítani az alaptörvényt. 1. Az ország neve ezentúl Észak-Macedónia lenne. 2. Az alaptörvény részletesebben írná le a macedón államiság alapjait. 3. Szkopje garantálná a szomszédos országok területi integritását és függetlenségét. 4. Hangsúlyt kapna a diaszpórában élők jogainak védelmére.
A macedón sajtó információi szerint a kormány anélkül kezdeményezte az alkotmánymódosítást, hogy biztosította volna a kétharmados támogatottságot a képviselőházban. Zoran Zaev miniszterelnök korábban közölte, hogy ha nem sikerül megszereznie a 120 képviselő közül 80-nak a támogatását, akkor előrehozott választásokat fog kezdeményezni. A szeptember 30-i érvénytelen népszavazást követően a kormányzó szociáldemokraták tárgyalásba kezdtek az ellenzékkel, hogy megszerezzék a képviselőik támogatását. A kormánykoalíció névváltoztatási javaslatát jelenleg 71-en támogatják, de az alkotmánymódosításhoz 80 képviselő igen-szavazatára van szükség.
A szkopjei parlamentnek várhatóan október 15-ig döntenie kell, és ha nem sikerül megegyezni, akkor a választásokat várhatóan már a legkorábbi időpontban, november 25-én megtartják.
Macedóniának igyekeznie kell, Görögországgal ugyanis abban egyezett meg, hogy még az idei évben módosítja az alkotmányt, hogy aztán a júniusban kötött megállapodást a görög parlament is ratifikálhassa, és Athén ne gördítsen több akadályt Szkopje euroatlanti integrációja elé.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
A Macedón népszavazás hátteréről ebben a cikkünkben olvashatnak részletesen.
