Sötét jóslat a New York Timestól: az Egyesült Államok lehet az új Magyarország

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 28.

Külpol

Sokkal borúsabb helyzetértékelés jelent meg, mint korábban.

Az ma már nem lenne hír, ha a New York Times ismert publicistája, Paul Krugman azon borongana, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak Magyarországon, hogy növekszik a korrupció, veszélyben a fékek és ellensúlyok rendszere stb.

Viszont Krugman tegnap egy merőben új gondolatkísérlettel állt elő, ami tulajdonképpen Orbán Viktor politikájának (a lengyel történések mellett) amerikai hatását taglalja.

„Magyarországon és Lengyelországban, bár még mindkettő tagja az EU-nak, a demokrácia általunk értett formája halott” – kezdi publicisztikáját, majd ezután jön Krugman markánsabb megállapítása: eddig nem tűnt elképzelhetőnek, hogy valami hasonló történjen az Egyesült Államokban, de ma már ez nem így van. Tehát az állítja Krugman, hogy Trump elnökségével az USA egy olyan politikai rendszerhez és értékvilághoz közeledik, amely Magyarországon már kiépült.

Ennek szemléltetéséhez több helyi esetet is felhoz, amelyek élesen sértik a demokrácia eszméjét, és mind valamely amerikai államban történt. Mindegyik sztori a republikánusokhoz kötődik, legyen az munkaképtelen fekete választók jogainak csorbítása, vagy pártirodák einstandolása – és más kisszerű és átlátszó dolog.

Krugman felhozza még Trump legfrissebb botrányait, és felveti, hogy úgy tűnik, ezek az ügyek nagyon sok republikánusnak egyáltalán nem zavarók.

„Cérnaszálon táncolunk. Ha rossz irányba lépünk – főleg ha a republikánusok megtartják a kongresszusi többségüket –, hamarabb, mint képzelnénk, mi leszünk az új Lengyelország vagy Magyarország.”

 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Elhagyták Fradivárost

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.