A férfit Olekszij Cimbaljuknak hívják, és valóban hosszú ideig szolgált az ukrán fegyveres erőknél a Donyec-medencei konfliktus övezetében. A férfi azért döntött úgy, hogy felfedi kilétét, mert az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője által összehívott szerdai kijevi sajtótájékoztatón az újságíróknak bemutatott, rejtett kamerával készített felvételen – melyen átveszi megbízójától a pénzt a bérgyilkosságért – nem torzították el a hangját. Ezután úgy gondolta, hogy nincs értelme tovább titkolóznia, magyarázta. Kijelentette ugyanakkor, hogy a sajtónak a közeljövőben nem nyilatkozik, mivel az eljárás még tart, ő pedig titoktartási nyilatkozatot írt alá.
Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a férfi maga fordult az SZBU-hoz rögtön azután, hogy megkereste őt a Babcsenko elleni gyilkosságot szervező férfi az ajánlattal. Egyébként a rejtett kamerás felvételt is ő készítette.
„Nagyszerű, hogy a (biztonsági) szolgálatnál olyan tehetséges fiatal ügynökök dolgoznak, akikhez nyugodtan odamehetsz azzal az információval, hogy gyilkosságra béreltek fel. Hozzájuk fordulsz, és nem félsz attól, hogy azzal a dollárban fizető megbízóval együtt téged is bevarrnak. Őszintén, nem tudom, mi lesz velem, kicsit ideges vagyok. Azt viszont biztosan tudom, hogy az az ügynök, aki ezt az egész ügyet magához vette és az ügyre állított nyomozó becsületes emberek” – írta Cimbaljuk.
Figyelmébe ajánljuk
Fiúk a barakkból
Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.
Szellemes
Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.
Lehetnénk jobban is
Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.
A fájdalomdíj
A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.
Magyarország borvirágos ábrázata: Nagy Feró a rendszer arcává vált
Így bomlik
Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.
„Ők nem láthatatlanok”
A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.
Polgár Csaba: „Van pénz, de ezzel inkább az ideológiát szolgálják ki, és nem a kultúrát”
Ha nem látom, nincs
Sok barátság, családi kapcsolat ment 2010 óta gajra politikai vitákon.
Mindenki eltűnt
Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.
„Ez az identitásom része”
Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

