Néhány órával azután, hogy az Európai Tanács csütörtök este megállapodott arról, hogy megkezdik az uniós csatlakozásról szóló tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, a magyar miniszterelnök megvétózta az Ukrajnának 2027-ig szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást – írja a BBC.
„Az éjszakai műszak összefoglalása: vétó az Ukrajnának szánt pluszpénzre” és a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatára – ezt már Orbán Viktor posztolta az X-en (korábban Twitter) a csütörtöki ülést követően. A miniszterelnök szerint az ügyre „rendes előkészítés után” jövőre fognak majd visszatérni az uniós állam- és kormányfők ülésén. A BBC tudósítása szerint több uniós vezető is arról számolt be, hogy jövő év elején folytatódnak a tárgyalások, Orbán péntek reggel a Kossuth Rádióban februárról beszélt.
Péntek hajnalban Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is megerősítette, hogy egy kivételével minden EU-vezető támogatta az Ukrajnának szánt segélycsomagot, valamint az unió költségvetési javaslatát. Kijelentette:
„A jövő év elején visszatérünk erre az ügyre, és megpróbálunk egyhangú döntést elérni.”
Az Európai Tanács elnökének szóvivője korábban az Ukrajna uniós csatlakozását támogató tárgyalások megindításáról szóló döntést is egyhangúnak nevezte, miután Orbán Viktor csütörtökön elhagyta a tanácstermet, így 26 tagország vezetője szavazott a kérdésről. A BBC értesülései szerint a magyar miniszterelnök nem önszántából ment ki. Diplomáciai források azt állítják, Olaf Scholz német kancellár ötlete volt, hogy a magyar miniszterelnök hagyja el a tanácstermet a szavazás idejére.
Ezzel egybevágnak a Politico értesülései is, miszerint az esetleges magyar vétó miatt elhúzódó tárgyalások rövidre zárására Olaf Scholz jött elő a megoldással. A lap két forrása is arról számolt be, hogy
a német kancellár a többi vezető előtt mondta Orbánnak, hogy ha valóban nem hajlandó megállapodni, akkor akár el is hagyhatja a termet,
hogy az uniós vezetők a távollétében egyhangú döntést hozhassanak a bővítésről. Ez a javaslat egy tisztviselő szerint ráadásul nem is spontán merült fel, hanem már a korábbi megbeszélések során megállapodtak róla az uniós vezetők.
A magyar miniszterelnök persze a döntés után igyekezett úgy beállítani a dolgot, mintha a szavazástól való távolmaradásával azt jelezte volna, hogy „Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni”. Alexander De Croo belga miniszterelnök erre ragálva újságíróknak úgy nyilatkozott: ha valaki részese egy döntésnek, vagyis nem vétózza meg a döntést, akkor utólag nincs más dolga, mint hogy „befogja a száját”. De Croo hozzátette: „Csak az számít, hogy valaki él-e a vétójogával vagy sem.”
(Címlapképünk forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
