Orbánnak kedveskedik néhány brüsszeli főtisztviselő

  • narancs.hu
  • 2017. október 6.

Külpol

Vacsorameghívás, kedvezőbb szabályok – váratlan fordulat az Európai Ügyészség tervében.

Csütörtökön szavazta meg az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását, melyhez eddig 20 EU-tagállam csatlakozott.

Ahogy azt tegnap megírtuk a magyar kormány már többször határozottan kijelentette, hogy nem támogatja a kezdeményezést és elutasítja a belépést az EPPO-ba.

„Az Orbán-kormány nem szereti, ha bárki zavarja lopás közben” – A Fidesz elutasította az uniós ügyészség felállítását

A magyar kormány már korábban kijelentette, hogy ők jól megvannak az Európai Ügyészség nélkül. Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta csütörtökön a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását.

Teszi mindezt arra hivatkozva, hogy az OLAF és az EuroJust felügyelete kellően szigorú, felesleges további intézményt létrehozni (de ezeknek nincs kellő hatáskörük, főleg a határokon átívelő visszaéléseknél), és a kétharmaddal módosítható magyar Alapszerződés eleve rögzíti, hogy Magyarország területén csak a magyar ügyészség jogosult nyomozni a visszaélési ügyekben.

Vera Jourová, a testület igazságügyeiért felelős uniós biztosa korábban azt hangsúlyozta, hogy  azok a tagállamok, akik nem lépnek be az új ügyészség hatálya alá, eleshetnek a 2020 utáni EU-pénzektől.

Ehhez képest ma váratlan fordulat történt az ügyben. Ha Magyarország és Lengyelország az eddigi vonakodás után hajlandó belépni az új Európai Ügyészség hatálya alá, akkor az Európai Bizottság hajlandó egyszerűsíteni és lazítani az EU-s pénzfelhasználás szabályait a következő uniós keretköltségvetésben – ezt ajánlotta fel ma az uniós biztos a portfolio.hu tudósítása szerint.

A lap szerint mindez kommunikációs trükk, hiszen a kedvezőbb szabályok automatikusan vonatkoznak a belépőkre, és nem Magyarország miatt lazítanának azokon.

Ugyanakkor a békülékenyebb brüsszeli hozzáállásra utal az is, hogy a többi V4-vezető mellett Orbán Viktor kormányfő is meghívást kapott Jean-Claude Junckertől a jövő heti EU-csúcs előtti vacsoraestre, hogy a menekültügyben és az EU-támogatásoknál a néhány tagállam által szorgalmazott csökkentés kérdésében is előre lehessen lépni.

A lap szerint a meghívás nem lehet véletlen, hiszen Juncker pluszpénzt és segítséget ígér azoknak a tagállamoknak az új EU-költségvetésben, amelyek bevezetnék az eurót. Mindez éppen összecseng Csányi Sándor OTP-vezér tegnapi nyilatkozatával, miszerint nem kizárt, hogy Magyarország előbb rá lesz kényszerítve arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez, mint ahogy azt a kormány szeretné, mivel a szorosabb integrációra való EU-s törekvés nem hagy majd más lehetőséget.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.