Orosz tankönyv: Az NSZK elfoglalta az NDK-t

  • narancs.hu
  • 2023. október 3.

Külpol

Újabb izgalmas részletek kerültek nyilvánosságra az 1956-os forradalmárokat is lefasisztázó orosz állami tankönyvből.

Úgy tűnik, közel sem csak az 1956-os magyar forradalmárok lefasisztázása a merész állítás az új állami orosz történelem tankönyvben, ugyanis Németország 1990-es újraegyesítését úgy adják elő, mintha az NSZK annektálta volna az NDK-t – vette észre a Deutsche Welle.

A Max Planck Humán Fejlesztési Intézet igazgatója szerint „történelemhamisító szemszögből az egyesülés gyarmatosítás volt volt: az erős imperialista Nyugat leigázza a gyenge Keletet. Ez semmiképpen sem felel meg a történelmi tényeknek, de beleillik a Putyin-rezsim Nyugat-ellenes narratívájába.”

 

A berlini fal 1989-ben

Fotó: Bela A. Polyvas / Fortepan 

Niko Lamprecht, a történelemtanárok német szövetségi szervezetének elnöke szerint Putyin újraírja a történelmet, egyben bizonyíték arra, hogy az orosz elnök narratívájában az Orosz Birodalomnak minden joga megvan egyes területek visszafoglalásához, bár a tényeken alapuló történelemhez semmi köze az egésznek.

A tankönyv egy 1990-es plakáttal illusztrálja, amin az a felirat olvasható: „Nyugat és Kelet együtt. Németország és Európa jövője”. Alatta pedig a szerzői komment: „A Német Szövetségi Köztársaság általi annektálás eufóriát váltott ki a német társadalomban”.

A könyv szerzője Putyin tanácsadója, az egykori kulturális miniszteri poszt betöltő Megyinszkij és Anatolij Torkunov, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének rektora.

A második világháború után az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország négy szektorra osztotta Németországot. A három nyugati zónában megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), a szovjetek által megszállt keleti zónában pedig a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), és ez a helyzet négy évtizeden át változatlan maradt. A nyolcvanas évekre nagyon meggyengült a rendszer, 1989. november 9-én pedig tüntetők döntötték le a berlini falat, megtartották az első és utolsó keletnémet szabad választásokat, és elindult az egyesülési folyamat. Németország újraegyesítését 1990. október 3-án véglegesítették.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.