Orosz tankönyv: Az NSZK elfoglalta az NDK-t

  • narancs.hu
  • 2023. október 3.

Külpol

Újabb izgalmas részletek kerültek nyilvánosságra az 1956-os forradalmárokat is lefasisztázó orosz állami tankönyvből.

Úgy tűnik, közel sem csak az 1956-os magyar forradalmárok lefasisztázása a merész állítás az új állami orosz történelem tankönyvben, ugyanis Németország 1990-es újraegyesítését úgy adják elő, mintha az NSZK annektálta volna az NDK-t – vette észre a Deutsche Welle.

A Max Planck Humán Fejlesztési Intézet igazgatója szerint „történelemhamisító szemszögből az egyesülés gyarmatosítás volt volt: az erős imperialista Nyugat leigázza a gyenge Keletet. Ez semmiképpen sem felel meg a történelmi tényeknek, de beleillik a Putyin-rezsim Nyugat-ellenes narratívájába.”

 

A berlini fal 1989-ben

Fotó: Bela A. Polyvas / Fortepan 

Niko Lamprecht, a történelemtanárok német szövetségi szervezetének elnöke szerint Putyin újraírja a történelmet, egyben bizonyíték arra, hogy az orosz elnök narratívájában az Orosz Birodalomnak minden joga megvan egyes területek visszafoglalásához, bár a tényeken alapuló történelemhez semmi köze az egésznek.

A tankönyv egy 1990-es plakáttal illusztrálja, amin az a felirat olvasható: „Nyugat és Kelet együtt. Németország és Európa jövője”. Alatta pedig a szerzői komment: „A Német Szövetségi Köztársaság általi annektálás eufóriát váltott ki a német társadalomban”.

A könyv szerzője Putyin tanácsadója, az egykori kulturális miniszteri poszt betöltő Megyinszkij és Anatolij Torkunov, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének rektora.

A második világháború után az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország négy szektorra osztotta Németországot. A három nyugati zónában megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), a szovjetek által megszállt keleti zónában pedig a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), és ez a helyzet négy évtizeden át változatlan maradt. A nyolcvanas évekre nagyon meggyengült a rendszer, 1989. november 9-én pedig tüntetők döntötték le a berlini falat, megtartották az első és utolsó keletnémet szabad választásokat, és elindult az egyesülési folyamat. Németország újraegyesítését 1990. október 3-án véglegesítették.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.