Közel a Fidesz által nagyon ellenzett médiaszabadsági uniós jogszabály

  • narancs.hu
  • 2023. október 3.

Külpol

A tervezet limitálná az állami hirdetések mennyiségét az EU sajtóorgánumaiban, és tiltaná minden beavatkozásta  médiaszolgáltatók döntéseibe.

Az Európai Parlament megszavazta az álláspontját az uniós rendeletről, amellyel az EU a médiaszabadságot védené – áll a közleményükben. A javaslat közelkerült ahhoz, hogy jogszabállyá váljon.

Az EP közleménye szerint a képviselő-testület azt szeretné, hogy a tervezet kötelezze a tagállamokat a média sokszínűségének biztosítására. Az uniós országoknak védeniük kellene a sajtó függetlenségét a kormányzati, politikai, gazdasági, illetve magánjellegű beavatkozással szemben. A képviselők minden formáját tiltanák annak, hogy a médiaszolgáltatók szerkesztői döntésekbe avatkozhassanak be.

A testület azt is meg akarja akadályozni, hogy külső nyomást gyakoroljanak az újságírókra, például arra kényszerítsék őket, hogy felfedjék forrásaikat, hozzáférjenek a készülékeiken lévő titkosított tartalmakhoz, vagy például a Magyarországon is ismert kémszoftverekkel célozzák meg őket. 

Az elfogadott tárgyalási mandátum átláthatóbbá tenné a médiacégek tulajdonosi hátterét, védené a médiumokat a nagy online platformok önkényes döntéseivel szemben, valamint felső határt vezetne be a közfinanszírozású hirdetésekre, hogy a sajtó ne váljon függővé az állami hirdetésektől. Egy adott médiaszolgáltató, online platform vagy keresőmotor nem kaphatna többet az állami hirdetésekből egy tagországban, mint az ottani hatóság által a hirdetésekre elkülönített teljes költségvetés 15 százaléka. A javaslat a közpénzes reklámköltések kiosztásának feltételeit is nyilvánossá tenné, és felállítana egy uniós médiafelügyeleti testületet.

A Fidesz annyira talán nem meglepő módon már a mostani szöveget előkészítő parlamenti szakbizottság szavazásán is ellenezte a tervezetet, ez nem változott a plenáris ülésen sem: a 448 igen és 102 nem szavazatból a kormánypárt képviselői a nemmel szavazók táborát erősítették, a KDNP-s Hölvényi György (az Európai Néppárt egyetlen magyar tagja jelenleg, mivel az EP-ben tényleg két külön pártnak számít a Fidesz és a KDNP) pedig tartózködött 74 másik képviselővel együtt. Egy-egy fideszes, DK-s és momentumos képviselő nem szavazott, a többi magyar igent mondott a javaslatra.

A Fidesz, legalább is a tőlük az EP-be jutott Bocskor Andrea korábban úgy írta le az egész ötletet, mint „Sorosék újabb támadását”, a tervezet valós célja pedig a sajtó brüsszeli kézivezérlése.

A mostani szavazással az Európai Parlament a saját álláspontját fogadta el, ez alapján tárgyalhat a tagállami Tanáccsal a jogszabály végső formájáról, amely már elfogadta a saját mandátumát. Ha a két testület megegyezik egy közös szövegváltozatról, általában el is fogadják később a javaslatot, amit Magyarország nem tudna megvétózni, hiszen a Tanácsnak minősített többséggel kell döntenie. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok legalább 55 százalékának igenjére van szükség, amelyek az uniós lakosság minimum 65 százalékát képviselik.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.