Az Európai Parlament megszavazta az álláspontját az uniós rendeletről, amellyel az EU a médiaszabadságot védené – áll a közleményükben. A javaslat közelkerült ahhoz, hogy jogszabállyá váljon.
Az EP közleménye szerint a képviselő-testület azt szeretné, hogy a tervezet kötelezze a tagállamokat a média sokszínűségének biztosítására. Az uniós országoknak védeniük kellene a sajtó függetlenségét a kormányzati, politikai, gazdasági, illetve magánjellegű beavatkozással szemben. A képviselők minden formáját tiltanák annak, hogy a médiaszolgáltatók szerkesztői döntésekbe avatkozhassanak be.
A testület azt is meg akarja akadályozni, hogy külső nyomást gyakoroljanak az újságírókra, például arra kényszerítsék őket, hogy felfedjék forrásaikat, hozzáférjenek a készülékeiken lévő titkosított tartalmakhoz, vagy például a Magyarországon is ismert kémszoftverekkel célozzák meg őket.
Az elfogadott tárgyalási mandátum átláthatóbbá tenné a médiacégek tulajdonosi hátterét, védené a médiumokat a nagy online platformok önkényes döntéseivel szemben, valamint felső határt vezetne be a közfinanszírozású hirdetésekre, hogy a sajtó ne váljon függővé az állami hirdetésektől. Egy adott médiaszolgáltató, online platform vagy keresőmotor nem kaphatna többet az állami hirdetésekből egy tagországban, mint az ottani hatóság által a hirdetésekre elkülönített teljes költségvetés 15 százaléka. A javaslat a közpénzes reklámköltések kiosztásának feltételeit is nyilvánossá tenné, és felállítana egy uniós médiafelügyeleti testületet.
A Fidesz annyira talán nem meglepő módon már a mostani szöveget előkészítő parlamenti szakbizottság szavazásán is ellenezte a tervezetet, ez nem változott a plenáris ülésen sem: a 448 igen és 102 nem szavazatból a kormánypárt képviselői a nemmel szavazók táborát erősítették, a KDNP-s Hölvényi György (az Európai Néppárt egyetlen magyar tagja jelenleg, mivel az EP-ben tényleg két külön pártnak számít a Fidesz és a KDNP) pedig tartózködött 74 másik képviselővel együtt. Egy-egy fideszes, DK-s és momentumos képviselő nem szavazott, a többi magyar igent mondott a javaslatra.
A Fidesz, legalább is a tőlük az EP-be jutott Bocskor Andrea korábban úgy írta le az egész ötletet, mint „Sorosék újabb támadását”, a tervezet valós célja pedig a sajtó brüsszeli kézivezérlése.
A mostani szavazással az Európai Parlament a saját álláspontját fogadta el, ez alapján tárgyalhat a tagállami Tanáccsal a jogszabály végső formájáról, amely már elfogadta a saját mandátumát. Ha a két testület megegyezik egy közös szövegváltozatról, általában el is fogadják később a javaslatot, amit Magyarország nem tudna megvétózni, hiszen a Tanácsnak minősített többséggel kell döntenie. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok legalább 55 százalékának igenjére van szükség, amelyek az uniós lakosság minimum 65 százalékát képviselik.
