Oroszország augusztusra elvileg eléri a nyájimmunitást

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. március 2.

Külpol

Legalábbis így számolnak a vakcináció jelenlegi tempója alapján. 

Oroszország augusztusra érheti el a kollektív immunitást - jelentette ki Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes a TASZSZ által kedden közölt interjújában.

Golikova azt mondta, a korlátozó intézkedések feloldásához szükséges kollektív (nyáj-) immunitás eléréséhez 60 százalékos lakossági átoltottság szükséges, ez pedig szerinte az orosz vakcináció jelenlegi tempója, és az új oltópontok felállításának mostani sebessége mellett a járványügyi matematikai modell szerint Oroszországban augusztusra várható.

A járvány elleni védekezésért felelős helyettes kormányfő "bizalomkeltőnek" nevezte, hogy csökken az új megbetegedések száma, de úgy vélekedett, hogy a számok továbbra is "meglehetősen komolyak". Arra figyelmeztetett, hogy a fertőzöttek száma a tavasszal szezonálisan megemelkedhet.

Oroszországban a kedden közzétett hivatalos adatok szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 10 565-tel - ez a legalacsonyabb szám október 4. óta - 4 268 215-re emelkedett. A napi növekmény 0,25 százalék, az új esetek 10,1 százaléka tünetmentes.

Golikova elmondta, hogy a Covid-19 ellen eddig beoltottak mintegy fele 60 évnél idősebb. Elmondta azt is, hogy Moszkva továbbra is óvatosan fog eljárni a légi közlekedési útvonalak újranyitásával, hogy "ne kövessen el ismét hibákat". Emlékeztetett rá, hogy az első belföldi megbetegedést éppen egy éve észlelték hivatalosan, egy Milánóból hazatért utasnál.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter "a demokrácia szabályaival és az önkéntesség elvével ellentétesnek", valamint "kényszervakcinációnak" minősítette kedden, hogy az EU országaiban oltási útlevelet kívánnak bevezetni. Kifejezte reményét, hogy az intézkedés bevezetése nem jelent majd hátrányos megkülönböztetést az orosz állampolgárok számára.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.