Örülhet az örmény miniszterelnök-jelölt, mert egyetlen képviselő sem szavazott rá

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. november 1.

Külpol

Jöhet az előrehozott választás.

Másodszorra sem sikerült miniszterelnököt választania az örmény parlamentnek csütörtöki rendkívüli ülésén, amelyen senki nem szavazott az egyetlen jelöltként indult Nikol Pasinján ügyvezető miniszterelnökre. Az örmény alkotmány értelmében így előrehozott választások következnek.

A parlament házelnöke közölte: egy törvényhozó sem szavazott Pasinjánra, aki a kormányfői poszt egyetlen jelöltje volt. Korábbi beszámolók szerint ez úgy történhetett meg, hogy Pasinjánnak sikerült meggyőznie az ellenzéket: ne jelöljön senkit a miniszterelnöki posztra, illetve hívei ezreit szólította a parlamenthez, hogy rákényszerítse ellenfeleit az előrehozott választások elfogadására.

Pasinján még október 16-án jelentette be lemondását annak érdekében, hogy felgyorsítsa az általa szorgalmazott előrehozott választásokhoz vezető folyamatot.

Az örmény parlament múlt szerdai rendkívüli ülésén szavazott először a miniszterelnök személyéről.  Pasinjánra akkor sem szavazott senki sem.

Az örmény alkotmány úgy rendelkezik: ha a törvényhozásnak kétszer egymás után nem sikerül miniszterelnököt választania, a parlamentet fel kell oszlatni, és előrehozott választásokat kell kiírni. 
Pasinján csütörtökön már be is jelentette az időközi választások időpontját, amely december 9-én lesz.

Bár Pasinján a kormányfő, a törvényhozás jelenleg is elődje, Szerzs Szargszján pártjának, az Örményország Köztársasági Pártjának (HKK) ellenőrzése alatt áll, a Pasinján által többedmagával vezetett liberális politikai szövetség mindössze kilenc hellyel rendelkezik benne.

Pasinján volt a Szargszján távozását kiváltó tüntetések szervezője. Az április 17-én miniszterelnökké választott Szargszján – aki azt megelőzően tíz évig a kaukázusi ország államfője volt – április 23-án mondott le a tiltakozások hatására.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Elhagyták Fradivárost

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.

Átmennek a másik utcába

Sokan azért nyúlnak kábítószerekhez Magyarországon, mert emberhez nem méltó körülmények között élnek. A drogkereskedők ellen meghirdetett kormányzati háború a valódi problémát nem oldja meg. A rendőrségnek egyszerűen nincs kapacitása a terjesztők begyűjtésére.