Örülhet az örmény miniszterelnök-jelölt, mert egyetlen képviselő sem szavazott rá

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. november 1.

Külpol

Jöhet az előrehozott választás.

Másodszorra sem sikerült miniszterelnököt választania az örmény parlamentnek csütörtöki rendkívüli ülésén, amelyen senki nem szavazott az egyetlen jelöltként indult Nikol Pasinján ügyvezető miniszterelnökre. Az örmény alkotmány értelmében így előrehozott választások következnek.

A parlament házelnöke közölte: egy törvényhozó sem szavazott Pasinjánra, aki a kormányfői poszt egyetlen jelöltje volt. Korábbi beszámolók szerint ez úgy történhetett meg, hogy Pasinjánnak sikerült meggyőznie az ellenzéket: ne jelöljön senkit a miniszterelnöki posztra, illetve hívei ezreit szólította a parlamenthez, hogy rákényszerítse ellenfeleit az előrehozott választások elfogadására.

Pasinján még október 16-án jelentette be lemondását annak érdekében, hogy felgyorsítsa az általa szorgalmazott előrehozott választásokhoz vezető folyamatot.

Az örmény parlament múlt szerdai rendkívüli ülésén szavazott először a miniszterelnök személyéről.  Pasinjánra akkor sem szavazott senki sem.

Az örmény alkotmány úgy rendelkezik: ha a törvényhozásnak kétszer egymás után nem sikerül miniszterelnököt választania, a parlamentet fel kell oszlatni, és előrehozott választásokat kell kiírni. 
Pasinján csütörtökön már be is jelentette az időközi választások időpontját, amely december 9-én lesz.

Bár Pasinján a kormányfő, a törvényhozás jelenleg is elődje, Szerzs Szargszján pártjának, az Örményország Köztársasági Pártjának (HKK) ellenőrzése alatt áll, a Pasinján által többedmagával vezetett liberális politikai szövetség mindössze kilenc hellyel rendelkezik benne.

Pasinján volt a Szargszján távozását kiváltó tüntetések szervezője. Az április 17-én miniszterelnökké választott Szargszján – aki azt megelőzően tíz évig a kaukázusi ország államfője volt – április 23-án mondott le a tiltakozások hatására.

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.