Parasztdemonstrációk Lengyelországban: Gyaloghátrány

szerző
Kompa Tibor
publikálva
1999/5. (02. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A lengyel parasztok múlt hétfőn reggel a mezőgazdasági termékek importja és a Buzek-kormány agrárpolitikája elleni tiltakozásul közel száz helyen traktorokkal, gépekkel, szippantókocsikkal zárták le az utakat. A gazdák a mentőkön, a rendőrautókon és a téli szünetre igyekvő diákokat szállító autóbuszokon, valamint egy fegyverrel hadonászó magányos autós harcoson kívül senkit sem engedtek át.

A lengyel parasztok múlt hétfőn reggel a mezőgazdasági termékek importja és a Buzek-kormány agrárpolitikája elleni tiltakozásul közel száz helyen traktorokkal, gépekkel, szippantókocsikkal zárták le az utakat. A gazdák a mentőkön, a rendőrautókon és a téli szünetre igyekvő diákokat szállító autóbuszokon, valamint egy fegyverrel hadonászó magányos autós harcoson kívül senkit sem engedtek át.

Szinte teljesen leállt a forgalom a Poznan-Katowice, Poznan-Varsó és a Gdansk-Varsó útvonalon meg a fontosabb oroszországi, németországi és csehországi határátkelőknél. Múlt hétfő délután az érintett területeken a vajdasági vezetők egy része - a gazdákkal való eredménytelen tárgyalások után - kénytelen volt a rendőrség beavatkozását kérni. Két helyen is szabályos csatát vívtak a felek: a gumibotos rendőrattakot a gazdák kövekkel, benzines palackokkal és égő gumiabroncsokkal viszonozták, a vízágyúkkal szemben pedig - hogy a rendőrség is "érezze a vidék szagát" - friss trágyával feltöltött szippancsokat vetettek be. A rendőrségi akciók csak olajat öntöttek a tűzre. A hét folyamán a gazdák már 120-130 helyen állították fel szerszámaikat, a parasztok és rendőrök közötti tettlegességek száma pedig kilencre emelkedett.

Meneküljetek!

A kormány által már kezdettől törvényellenesnek minősített akciót (résztvevőik ellen lapzártánkig 400 eljárás indult, és további 1800 készül) ugyanaz az Andrzej Lepper vezette Önvédelem (Samoobrona) nevű radikális, szélsőségesen nacionalista parasztszakszervezet hozta össze, amelynek aktivistái tavaly nyáron a szlovák-lengyel határon a vasúti sínekhez hegesztették a magyar búzát szállító vagonokat, júliusban pedig Varsót bénították meg avantgárdista protest-happeningjükkel.

A Buzek-kabinet eleinte hallani sem akart róla, hogy tárgyaljon a "törvénysértő akció" szervezőivel, még kevésbé az 1997-ben előbb verekedésért, majd az állami vezetők rágalmazásáért felfüggesztett börtönbüntetésre (másfél, illetve egy év) ítélt Lepperrel. Ám a Samoobrona akciójához ezúttal csatlakozott a másik két nagy lengyel parasztszakszervezet, a Roman Wierzbicki-féle Magángazdák Szolidaritás Szakszervezte és a Wladyslaw Serafin vezette Gazdakörök Országos Szövetsége is. Ez zavarba hozta a kormányt, olyannyira, hogy a törvényellenes blokádok felszámolását célzó rendőrségi akciókat mind Jerzy Buzek kormányfő, mind Janusz Tomeszewski belügyminiszter igyekezett az érintett vajdák nyakába varrni.

Mivel a tiltakozó gazdák lelkesedése a hét közepére sem lanyhult, csak pumpálták a szart rendületlenül a közegek irányába, múlt csütörtökön Jacek Janiszewski mezőgazdasági miniszter mégiscsak szóba állt Andrzej Lepperrel, ha annyi időre is, hogy közölje vele: a kormány nem tárgyal, és nem hajlandó még megfontolni sem a résztvevők elleni eljárások leállítását addig, amíg meg nem szűnik a blokád. A miniszter bejelentette azt is, hogy a kormány 270 millió zlotyt különít el a mezőgazdasági termékek felvásárlására, és ha nem is oly mértékben, miként azt a parasztok követelik, de támogatja a húsexportot is.

Azonban ez nem elégítette ki a parasztokat. Szombaton Lepper ultimátumot intézett a kabinethez: amennyiben a kormány hétfőn délig nem teljesíti a gazdák négy legfontosabb követelését - a blokád törvényesnek való elismerését, a hús, a tej és a vaj állami felvásárlásának megkezdését, az agrárpiac mezőgazdagsági termékek importjával szembeni védelmét, és nem hirdet moratóriumot az agrárhitelek visszafizetésére -, a parasztok az egész országot blokád alá vonják. És még hozzátette: hétfőn tárgyalásokat kezd további húsz szakszervezettel és érdekvédelmi tömörüléssel, hogy bevonja őket is a tiltakozásba. Válaszul a lublini bíróság bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményez, Lepper az elmúlt napokban vajon nem sértette-e meg felfüggesztett börtönbüntetésének a próbaidejére vonatkozó törvényi előírásokat. Itt tartunk most.

Gazdabajok

Bárhogy is alakuljanak a dolgok, a tiltakozó gazdák problémája nem oldódik meg egyhamar. Még akkor sem, ha a bősz lengyel kisgazdák valóban blokád alá vonják az egész országot, és ez - miként Lepper, a befolyásos köztörvényes kéjesen fenyegetőzött az elmúlt héten - a kormány bukásához vezetne. Az elmúlt évtizedben elmaradt ugyanis a lengyel agrárium nagy reformja. Minek következtében alig változtak, sőt inkább tovább romlottak az ágazat mutatói. A kizárólag a mezőgazdaságban dolgozók száma az elmúlt években 3,29 millióról 3,72 millióra növekedett, így ma a lengyel lakosság közel 10 százalékának csak innen származik jövedelme; ha ehhez hozzászámítjuk a mezőgazdasági szolgáltatószektorban dolgozókat, valamint azokat a bejárókat, akik a háztájiból szerzik kiegészítő jövedelmüket, kiderül, hogy a lengyel mezőgazdaságban tevékenykedik a foglalkoztatottak közel 30 százaléka. Mindeközben az agrárszféra a nemzeti összterméknek még a 7 százalékát sem adja. Az átlagos birtoknagyság az elmúlt években 6,2 hektárról mindössze 7 hektárra nőtt, s nem következett be áttörés a termelés szakosodása terén sem. Szakértői becslések szerint a 2,6-2,7 millió lengyel parasztgazdaságnak jelenleg mindössze tizede képes felvenni a versenyt az EU-országok gazdaságaival, s az őket követő gazdaságok felének lehet esélye arra, hogy hatékony agrárhitelezés esetén talpon maradjanak. A lengyel parasztgazdaságok 38-40 százalékának azonban, közel egymillió gazdaságnak reménytelen a küzdelme. Különösen érvényes ez Lengyelország keleti vajdaságaira, ahol a birtokokat a kihalás fenyegeti, hisz a fiatalok a városba menekülnek, az ottmaradottak legfiatalabb generációja is a negyvenes éveit tapossa.

A strukturális problémák mellett 1998-ban a lengyel agrárpiac is komoly válságba került. Az agrárolló már-már az 1990-91-es szintig nyílt ki, amikor a lengyel mezőgazdaságnak kíméletlenül alkalmazkodnia kellett a valódi kereslethez - ez közel 20 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak a központi tervezésű gazdaság mesterségesen fenntartott keresleténél. De drasztikusan romlottak a termelés feltételei is: 1993-98 között a termelés költségei megháromszorozódtak, a mezőgazdasági termékek árindexe reálértéken 17 százalékkal csökkent. Nem sikerült megváltoztatni a mezőgazdaság intézményrendszerét sem: a termelési és értékesítési szövetkezetekkel szemben még mindig igen erős a gazdák bizalmatlansága, gyenge lábakon állnak a nagybani mezőgazdasági piacok és tőzsdék, melyek közül nem egyet az összeomlás fenyeget.

Hej, ha nekik is lenne egy Torgyán Józsefük! Napnál világosabb, hogy ebben a helyzetben a megoldás nem a hepciáskodó EU, hanem csakis ő lehet. Adjuk őt kölcsön északi szomszédunk északi szomszédainak! Különben mindent elborít a trágya.

Kompa Tibor

szerző
Kompa Tibor
publikálva
1999/5. (02. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...