Parasztdemonstrációk Lengyelországban: Gyaloghátrány

  • Kompa Tibor
  • 1999. február 4.

Külpol

A lengyel parasztok múlt hétfőn reggel a mezőgazdasági termékek importja és a Buzek-kormány agrárpolitikája elleni tiltakozásul közel száz helyen traktorokkal, gépekkel, szippantókocsikkal zárták le az utakat. A gazdák a mentőkön, a rendőrautókon és a téli szünetre igyekvő diákokat szállító autóbuszokon, valamint egy fegyverrel hadonászó magányos autós harcoson kívül senkit sem engedtek át.
A lengyel parasztok múlt hétfőn reggel a mezőgazdasági termékek importja és a Buzek-kormány agrárpolitikája elleni tiltakozásul közel száz helyen traktorokkal, gépekkel, szippantókocsikkal zárták le az utakat. A gazdák a mentőkön, a rendőrautókon és a téli szünetre igyekvő diákokat szállító autóbuszokon, valamint egy fegyverrel hadonászó magányos autós harcoson kívül senkit sem engedtek át.

Szinte teljesen leállt a forgalom a Poznan-Katowice, Poznan-Varsó és a Gdansk-Varsó útvonalon meg a fontosabb oroszországi, németországi és csehországi határátkelőknél. Múlt hétfő délután az érintett területeken a vajdasági vezetők egy része - a gazdákkal való eredménytelen tárgyalások után - kénytelen volt a rendőrség beavatkozását kérni. Két helyen is szabályos csatát vívtak a felek: a gumibotos rendőrattakot a gazdák kövekkel, benzines palackokkal és égő gumiabroncsokkal viszonozták, a vízágyúkkal szemben pedig - hogy a rendőrség is "érezze a vidék szagát" - friss trágyával feltöltött szippancsokat vetettek be. A rendőrségi akciók csak olajat öntöttek a tűzre. A hét folyamán a gazdák már 120-130 helyen állították fel szerszámaikat, a parasztok és rendőrök közötti tettlegességek száma pedig kilencre emelkedett.

Meneküljetek!

A kormány által már kezdettől törvényellenesnek minősített akciót (résztvevőik ellen lapzártánkig 400 eljárás indult, és további 1800 készül) ugyanaz az Andrzej Lepper vezette Önvédelem (Samoobrona) nevű radikális, szélsőségesen nacionalista parasztszakszervezet hozta össze, amelynek aktivistái tavaly nyáron a szlovák-lengyel határon a vasúti sínekhez hegesztették a magyar búzát szállító vagonokat, júliusban pedig Varsót bénították meg avantgárdista protest-happeningjükkel.

A Buzek-kabinet eleinte hallani sem akart róla, hogy tárgyaljon a "törvénysértő akció" szervezőivel, még kevésbé az 1997-ben előbb verekedésért, majd az állami vezetők rágalmazásáért felfüggesztett börtönbüntetésre (másfél, illetve egy év) ítélt Lepperrel. Ám a Samoobrona akciójához ezúttal csatlakozott a másik két nagy lengyel parasztszakszervezet, a Roman Wierzbicki-féle Magángazdák Szolidaritás Szakszervezte és a Wladyslaw Serafin vezette Gazdakörök Országos Szövetsége is. Ez zavarba hozta a kormányt, olyannyira, hogy a törvényellenes blokádok felszámolását célzó rendőrségi akciókat mind Jerzy Buzek kormányfő, mind Janusz Tomeszewski belügyminiszter igyekezett az érintett vajdák nyakába varrni.

Mivel a tiltakozó gazdák lelkesedése a hét közepére sem lanyhult, csak pumpálták a szart rendületlenül a közegek irányába, múlt csütörtökön Jacek Janiszewski mezőgazdasági miniszter mégiscsak szóba állt Andrzej Lepperrel, ha annyi időre is, hogy közölje vele: a kormány nem tárgyal, és nem hajlandó még megfontolni sem a résztvevők elleni eljárások leállítását addig, amíg meg nem szűnik a blokád. A miniszter bejelentette azt is, hogy a kormány 270 millió zlotyt különít el a mezőgazdasági termékek felvásárlására, és ha nem is oly mértékben, miként azt a parasztok követelik, de támogatja a húsexportot is.

Azonban ez nem elégítette ki a parasztokat. Szombaton Lepper ultimátumot intézett a kabinethez: amennyiben a kormány hétfőn délig nem teljesíti a gazdák négy legfontosabb követelését - a blokád törvényesnek való elismerését, a hús, a tej és a vaj állami felvásárlásának megkezdését, az agrárpiac mezőgazdagsági termékek importjával szembeni védelmét, és nem hirdet moratóriumot az agrárhitelek visszafizetésére -, a parasztok az egész országot blokád alá vonják. És még hozzátette: hétfőn tárgyalásokat kezd további húsz szakszervezettel és érdekvédelmi tömörüléssel, hogy bevonja őket is a tiltakozásba. Válaszul a lublini bíróság bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményez, Lepper az elmúlt napokban vajon nem sértette-e meg felfüggesztett börtönbüntetésének a próbaidejére vonatkozó törvényi előírásokat. Itt tartunk most.

Gazdabajok

Bárhogy is alakuljanak a dolgok, a tiltakozó gazdák problémája nem oldódik meg egyhamar. Még akkor sem, ha a bősz lengyel kisgazdák valóban blokád alá vonják az egész országot, és ez - miként Lepper, a befolyásos köztörvényes kéjesen fenyegetőzött az elmúlt héten - a kormány bukásához vezetne. Az elmúlt évtizedben elmaradt ugyanis a lengyel agrárium nagy reformja. Minek következtében alig változtak, sőt inkább tovább romlottak az ágazat mutatói. A kizárólag a mezőgazdaságban dolgozók száma az elmúlt években 3,29 millióról 3,72 millióra növekedett, így ma a lengyel lakosság közel 10 százalékának csak innen származik jövedelme; ha ehhez hozzászámítjuk a mezőgazdasági szolgáltatószektorban dolgozókat, valamint azokat a bejárókat, akik a háztájiból szerzik kiegészítő jövedelmüket, kiderül, hogy a lengyel mezőgazdaságban tevékenykedik a foglalkoztatottak közel 30 százaléka. Mindeközben az agrárszféra a nemzeti összterméknek még a 7 százalékát sem adja. Az átlagos birtoknagyság az elmúlt években 6,2 hektárról mindössze 7 hektárra nőtt, s nem következett be áttörés a termelés szakosodása terén sem. Szakértői becslések szerint a 2,6-2,7 millió lengyel parasztgazdaságnak jelenleg mindössze tizede képes felvenni a versenyt az EU-országok gazdaságaival, s az őket követő gazdaságok felének lehet esélye arra, hogy hatékony agrárhitelezés esetén talpon maradjanak. A lengyel parasztgazdaságok 38-40 százalékának azonban, közel egymillió gazdaságnak reménytelen a küzdelme. Különösen érvényes ez Lengyelország keleti vajdaságaira, ahol a birtokokat a kihalás fenyegeti, hisz a fiatalok a városba menekülnek, az ottmaradottak legfiatalabb generációja is a negyvenes éveit tapossa.

A strukturális problémák mellett 1998-ban a lengyel agrárpiac is komoly válságba került. Az agrárolló már-már az 1990-91-es szintig nyílt ki, amikor a lengyel mezőgazdaságnak kíméletlenül alkalmazkodnia kellett a valódi kereslethez - ez közel 20 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak a központi tervezésű gazdaság mesterségesen fenntartott keresleténél. De drasztikusan romlottak a termelés feltételei is: 1993-98 között a termelés költségei megháromszorozódtak, a mezőgazdasági termékek árindexe reálértéken 17 százalékkal csökkent. Nem sikerült megváltoztatni a mezőgazdaság intézményrendszerét sem: a termelési és értékesítési szövetkezetekkel szemben még mindig igen erős a gazdák bizalmatlansága, gyenge lábakon állnak a nagybani mezőgazdasági piacok és tőzsdék, melyek közül nem egyet az összeomlás fenyeget.

Hej, ha nekik is lenne egy Torgyán Józsefük! Napnál világosabb, hogy ebben a helyzetben a megoldás nem a hepciáskodó EU, hanem csakis ő lehet. Adjuk őt kölcsön északi szomszédunk északi szomszédainak! Különben mindent elborít a trágya.

Kompa Tibor

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.