Lesz-e republikánus előretörés az amerikai félidős választásokon?

Piros riasztás

Külpol

Az előrejelzések szerint a republikánusok átvehetik a többséget a félidős választásokon legalább az egyik kongresszusi házban. Milyen következményekkel járhat ez az amerikai demokráciára, és hogyan érintheti az ukrajnai háború alakulását?

A nyáron egy darabig úgy tűnt, hogy Joe Biden és a demokraták dacolhatnak az amerikai politika törvényszerűségeivel. Emelkedésnek indult az elnök népszerűsége, a demokrata jelöltek váratlanul jól szerepeltek a felmérésekben, és még néhány időközi választáson is meglepő sikert értek el – időnként Biden 2020-as győzelme idején mutatott eredményeiket is felülmúlva. Mindez óvatos optimizmusra adott okot a november 8-án esedékes félidős választás előtt, habár ilyenkor a hivatalban lévő elnök pártja hagyományosan pozíciókat veszít. Négy éve is ez történt, amikor a Donald Trumppal szembeni elégedetlenséget meglovagolva a demokraták visszaszerezték a képviselőházi többséget. A mélyebb gazdasági és politikai jellemzőkből kiinduló elemzői modellek azonban már ekkor republikánus előretörést vetítettek előre. (A szövetségi kongresszusi, azaz képviselőházi és a szenátusi választásokkal együtt 39 államban tagállami kormányzói választást is tartanak a jövő kedden.)

Lapzártánkkor, egy héttel a választás előtt úgy fest, ezek az előrejelzések beigazolódnak, és a demokraták sem kerülhetik el sorsukat. A nyári lendület megállt: bár a közvélemény-kutatásokból kirajzolódó kép nem teljesen tiszta, jó pár felmérés szerint októberre a republikánusok visszavették a vezetést a pártválasztásra vonatkozó kérdésben, szavazóik lelkesebbnek tűnnek, ráadásul még a döntetlen közeli helyzet is nekik kedvezhet. A 435 tagú Képviselőházban ugyanis a republikánusoknak elég csupán 5 mandátumot átfordítani a többség megszerzéséhez, amihez már a 2020-as népszámlálás nyomán nekik kedvezően átrajzolt körzethatárok is hozzásegíthetik őket. A FiveThirtyEight elemző oldal modellje szerint 80 százalék körüli a republikánus képviselőházi többség esélye, a pártoktól független Cook Political Report pedig előrejelzésében 12–25 helynyi republikánus nyereséggel számol. Nem meglepő tehát, hogy az elnök környezete is pesszimista az alsóház megtartását illetően.

Más a helyzet a 100 tagú Szenátussal (ennek most 35 képviselőjét választják meg): a jelenleg 50:50 arányban megosztott felsőház többsége ismét minimális különbségen múlhat. Néhány gyengébb republikánus jelölt okán itt a demokraták offenzívába lendülhettek, de nekik is vannak veszélyeztetett szenátoraik. (Lásd keretes írásunkat a legizgalmasabb versenyekről.) Szeptember közepén még úgy tűnt, hogy a demokraták akár még bővíthetik is szenátusi helyeik számát, ma már az is sikernek számítana, ha megőriznék a meglévő ötvenet, és így – Kamala Harris alelnök szavazatával – megtartanák a többséget, ami többek között a bírói jelölések szempontjából lenne kulcsfontosságú. A FiveThirtyEight október legvégén gyakorlatilag a pénzfeldobás esélyével jellemezte a szenátusi választás kimenetelét, és az sem kizárt, hogy 2020-hoz hasonlóan ezúttal sem dől el novemberben a többség sorsa. Georgiában ugyanis ismét szoros eredményre van kilátás, és ha egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot, akkor ott második forduló dönt december elején.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.