Piros riasztás

Az előrejelzések szerint a republikánusok átvehetik a többséget a félidős választásokon legalább az egyik kongresszusi házban. Milyen következményekkel járhat ez az amerikai demokráciára, és hogyan érintheti az ukrajnai háború alakulását?

A nyáron egy darabig úgy tűnt, hogy Joe Biden és a demokraták dacolhatnak az amerikai politika törvényszerűségeivel. Emelkedésnek indult az elnök népszerűsége, a demokrata jelöltek váratlanul jól szerepeltek a felmérésekben, és még néhány időközi választáson is meglepő sikert értek el – időnként Biden 2020-as győzelme idején mutatott eredményeiket is felülmúlva. Mindez óvatos optimizmusra adott okot a november 8-án esedékes félidős választás előtt, habár ilyenkor a hivatalban lévő elnök pártja hagyományosan pozíciókat veszít. Négy éve is ez történt, amikor a Donald Trumppal szembeni elégedetlenséget meglovagolva a demokraták visszaszerezték a képviselőházi többséget. A mélyebb gazdasági és politikai jellemzőkből kiinduló elemzői modellek azonban már ekkor republikánus előretörést vetítettek előre. (A szövetségi kongresszusi, azaz képviselőházi és a szenátusi választásokkal együtt 39 államban tagállami kormányzói választást is tartanak a jövő kedden.)

Lapzártánkkor, egy héttel a választás előtt úgy fest, ezek az előrejelzések beigazolódnak, és a demokraták sem kerülhetik el sorsukat. A nyári lendület megállt: bár a közvélemény-kutatásokból kirajzolódó kép nem teljesen tiszta, jó pár felmérés szerint októberre a republikánusok visszavették a vezetést a pártválasztásra vonatkozó kérdésben, szavazóik lelkesebbnek tűnnek, ráadásul még a döntetlen közeli helyzet is nekik kedvezhet. A 435 tagú Képviselőházban ugyanis a republikánusoknak elég csupán 5 mandátumot átfordítani a többség megszerzéséhez, amihez már a 2020-as népszámlálás nyomán nekik kedvezően átrajzolt körzethatárok is hozzásegíthetik őket. A FiveThirtyEight elemző oldal modellje szerint 80 százalék körüli a republikánus képviselőházi többség esélye, a pártoktól független Cook Political Report pedig előrejelzésében 12–25 helynyi republikánus nyereséggel számol. Nem meglepő tehát, hogy az elnök környezete is pesszimista az alsóház megtartását illetően.

Más a helyzet a 100 tagú Szenátussal (ennek most 35 képviselőjét választják meg): a jelenleg 50:50 arányban megosztott felsőház többsége ismét minimális különbségen múlhat. Néhány gyengébb republikánus jelölt okán itt a demokraták offenzívába lendülhettek, de nekik is vannak veszélyeztetett szenátoraik. (Lásd keretes írásunkat a legizgalmasabb versenyekről.) Szeptember közepén még úgy tűnt, hogy a demokraták akár még bővíthetik is szenátusi helyeik számát, ma már az is sikernek számítana, ha megőriznék a meglévő ötvenet, és így – Kamala Harris alelnök szavazatával – megtartanák a többséget, ami többek között a bírói jelölések szempontjából lenne kulcsfontosságú. A FiveThirtyEight október legvégén gyakorlatilag a pénzfeldobás esélyével jellemezte a szenátusi választás kimenetelét, és az sem kizárt, hogy 2020-hoz hasonlóan ezúttal sem dől el novemberben a többség sorsa. Georgiában ugyanis ismét szoros eredményre van kilátás, és ha egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot, akkor ott második forduló dönt december elején.