MaNcs 34. évf. 44. sz. (2022-11-03)
Jó pár nappal ezelőtt, de már az Olaf Scholz német kancellárnál tett látogatása után monumentális interjút adott Orbán Viktor a Budapester Zeitung nevű magyarországi német nyelvű kétheti lapnak. De olyat, amilyet azelőtt, az ún. enyhülés kezdete vagy mondjuk Willy Brandt óta sose, egy magyar kormányfő se.
Van az úgy, hogy az ember házhoz megy a pofonért – figyelmetlenségből, ostobaságból, a körülmények szerencsétlen összjátéka következtében belesétál egy helyzetbe, amelyből csak rosszul jöhet ki. De mindez még menthető, megmagyarázható valahogy. Sokkal cifrább az az eset, amikor az ember egyenest befizet a pofonra, s menten a legnagyobbat kéri, mert futja rá.
Mikor kezdődött az 1990 utáni magyarországi demokrácia romlása? Amikor 2010-ben alkotmányozó többséget szerezve Orbán fokozatosan felszámolta vagy kiüresítette a köztársasági berendezkedés garanciáit és intézményeit? A választásokról rendelkező szabályok átírásakor, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette a többpárti versengésen alapuló parlamentáris váltógazdálkodást? Vagy a rezsim alaptörvényének negyedik módosításakor, amikor az országgyűlési többség lényegében fölszámolta a hatalommegosztást?
A 2014-es és a 2022-es országgyűlési választások egyik legnagyobb ellenzéki baklövése a Fideszből kiábrándult mérsékelt jobboldali szavazói tömegek támogatására hajtó stratégia volt.
Drága Szókratészem! Hiányzol. Nem akarlak sürgetni, hogy gyere már „haza”, örülök, hogy – láthatóan – jól érzed magad a tengerentúl; s nagyon is értem, hogy ha már egyszer 2500 év után elhagytad az Óvilágot, alaposan körül akarsz nézni az Újvilágban is.
A szociális törvény preambulumának átírása jelképes, a társadalmi konszenzust már nyolc éve felmondta az állam. Az ELTE Szociális Tanulmányok Intézetének professzora szerint ez cinikus lépés, az egyén felelőssége helyett inkább azzal kéne foglalkozni, az emberek hogyan fogják túlélni a telet.
Drasztikusan csökkentek az állam által nyújtott szociális juttatások az elmúlt több mint tíz évben. Gondolhatnánk, hogy a középosztálybeli családokhoz ment a pénz, valójában ez sem egyértelmű.
Verseny és együttműködés – erre készül az EP- és az önkormányzati választásokig az LMP és a Párbeszéd. A két párt úgy véli, hogy csak együtt képesek kellő erővel képviselni a zöld ügyeket, illetve elérni a parlamenti küszöböt. Ehhez először a Karácsony Gergely körüli személyi ellentéteket és a szakpolitikai különbségeket kell tisztázni.
A Cash Claim Kft. tíz évvel ezelőtt jutott hozzá egy felszámolás alá került, gyorshiteleket nyújtó cég 18 ezer ügyfelének adósságaihoz. Kérdés azonban, a cég egyáltalán végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatot indított az ügyben.
100 éve nevezte ki II. Viktor Emánuel király miniszterelnökké Benito Mussolinit. A Duce példája számos magyar követőjét ihlette meg, akik nem biztos, hogy mindenben pontosan értették fasiszta példaképeiket.
Az észak-békési gázmezők minél hamarabbi kiaknázása a Corvinus-projekt célja. A remélt félmillió köbméter földgáz felszínre hozatalának költséghatékonysága azonban legalábbis vitatott. Mindeközben az érintett földtulajdonosokat komolytalan összegekkel kártalanítanák.
Az előrejelzések szerint a republikánusok átvehetik a többséget a félidős választásokon legalább az egyik kongresszusi házban. Milyen következményekkel járhat ez az amerikai demokráciára, és hogyan érintheti az ukrajnai háború alakulását?
Pár éve még karnyújtásnyira látszott a jövő, amelyben sofőr nélküli önvezető autók forradalmasítják a közlekedést és a szállítást. Azóta az erre specializálódott, nagyra fújt technológiai cégek megroskadtak, és az ígéretek kipukkadtak. Hol van a robotautó, melyet tíz éve ígérnek?
Az idei fesztivál nyitófilmjének (Távol; 2022) fehérorosz rendezőjével beszélgettünk a pályájáról, a filmjéről és a dokumentumfilm-készítés mai útjairól, lehetőségeiről, de elkerülhetetlenül szóba került az ukrajnai háború is.
Az „antropocén”, Eugene F. Stoermer ökológus 80-as évek óta használatossá tett szép szava egy földtörténeti kort jelöl, amelyet épp taposunk, melyben az ember annyira átrendezte lakóhelyét, tudniillik a bolygót, ahol élnie adatik, hogy az már mindenkinek fáj – Földnek és lakójának egyaránt.
Száz éve született a litván származású Jonas Mekas, akit az amerikai független film egyik legfontosabb alakjának tartanak. És nem is csak azért, mert számos nagyszerű film fűződik a nevéhez.
A 450 ezer lakosú Mariupolt csak 2022. május 16-án tudták elfoglalni az oroszok, pedig két és fél hónappal korábban körbevették. Aki tudott, menekült, de a litván Mantas Kvedaravičius nem véletlenül maradt az ostromlott városban.
Négy filmajánló a 19. Verzió fesztiválról – 1. rész
Négy filmajánló a 19. Verzió fesztiválról – 2. rész
Amikor Sztupa és Troché mindenhol visszaszempillantókat szereltek fel, a „mindenholt” csak szűkített keretek között volt tanácsos értelmezni.
1964-ben a Beatles volt a legnagyobb, de akkor még csak kevesen tudták, hogy Lennonék Nyugat-Németországból rajtoltak. Ezért a hamburgi Star Club ugyanúgy a popzene bölcsőjének tekinthető, mint Memphisben a Sun Records stúdiója a Union Avenue 706. szám alatt. Ahol nemcsak Elvis Presley, Johnny Cash, Carl Perkins és Roy Orbison rögzítette klasszikus lemezeit, de az a Jerry Lee Lewis is, aki csak boogie-woogie-t tudott zongorázni, ám azt gyilkos módra.
„65 évesen már eleve mindenhez úgy nyúl az ember, hogy lehet, hogy ez lesz az utolsó alkalom” – nyilatkozta lapunknak tizenegy éve, koncertje előtt. Idén újra fellép a Budapest Arénában. 2011-ben, Illés szekerén című albumával lezártnak tekintette az életművét is, azóta két újabb nagylemeze jelent meg, és most elkészült egy Bródy-film is.
Nemrég felvetődött egy történészkonferencián, itt az ideje, hogy az idősebb kollégák megírják az emlékirataikat, vagy készüljenek velük interjúk arról, ahogy a történetírást a rendszerváltás előtt művelni lehetett.
Mi köze a Covid-járványnak a halotti maszkokhoz? Miért és mikor alakult ki az emberi arc (valójában a faragott képmás) ábrázolását tiltó zsidó kultúrában a portré fogalma?
Kedves, vicces karácsonyi történet, mi másra is lehetne szükségünk a napfényes októberben? Cseri Hanna a legtehetségesebb fiatal rendezők egyike, már most saját stílussal és látásmóddal, amelynek a humor a központi eleme.
Senkit nem lehet hosszan izgalomban tartani, és ez nem csak a teljesítőképtelen férfiak védőbeszédének kulcsmondata, de a lankadni nem akaró thrillerdömping végzete is lehet.
Együttese, a Dollár Papa Gyermekei az egyik legizgalmasabb független színházi közösség itthon, előadásonként más-más alkotókkal. Formanyelvüket a zsigeri személyesség és közelség jellemzi. A szabadúszói létről, munkamódszerekről és színészi jelenlétről beszélgettünk.
Többek között Zsigmond, az öntelt tintahal, Orsolya, a mogorva tőkehal, Gabesz, a tudatlan kőhal, Jakab, a rettenthetetlen rája meg Ervin, a mohó palackorrú delfin a szereplői Egressy Zoltán meséinek, aki magát a címben csak Piszke papaként aposztrofálja.
A szerző – akit sokan Panamajackként ismernek a Diétás Magyar Múzsa Facebook-blogról – a közgazdaságtan alapjaival, a jó befektetés, a pénzteremtés, a fiskális és monetáris politika rejtelmeivel igyekszik megismertetni a laikus olvasót.
Az Itt és Most Társulat tőlük szokatlan módon, egy „rendes” előadást mutatott be: Sarkadi Imre A gyáva című kisregényét állították színpadra Varju Nándor rendezésében, a közösségi térnek nevezett Ráday utcai játszóhelyükön.
A háborúban hazai sört vinni a fronton harcoló gyerekkori haveroknak – olyan sztorinak hangzik, ami csak egy amerikainak juthatna eszébe.
Wyrm (neve nem férget, hanem az óangol sárkányt jelenti) egyszerre átlagos és csodabogár kamasz fiú.
Hosszú évtizedek alatt turnéról turnéra változott Sting kísérő zenekarának összetétele.
„Mi nem egy popzenekar vagyunk” – jelentette ki ingerülten egy korai videóklipjük nyitányában a brit The 1975 frontembere, pedig a trendi ruha, a rádióbarát hangzás és a szándékosan bugyuta refrén szemernyi kétséget sem hagyott afelől, hogy egy popzenekart látunk.
Palacsinta fahéjas barna vajjal és sült birsalmakrémmel
