Putyin átnevezte Sztálingrádra a volgográdi repülőteret

  • narancs.hu
  • 2025. április 30.

Külpol

A terület kormányzója kezdeményezte, hogy a reptér „igazi, büszke, bátor, hősies” nevet kapjon.

A Kreml sajtószolgálata közölte, Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatta az ötletet, hogy a volgográdi reptér a jövőben a Sztálingrád nevet viselje – írja a Meduza beszámolójára hivatkozva a 444.hu.

Az átnevezést Andrej Bocsarov, a Volgográdi terület kormányzója kezdeményezte Putyinnál, és közölte, hogy Volgográd lakói – illetve a háborús veteránok – gyakran fordulnak hozzá azzal a kéréssel, hogy a repülőtérnek „igazi, büszke, bátor, hősies” nevet adjon. Putyin minderre úgy reagált, hogy az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett Ukrajna elleni háborúban részt vevő katonák szava „számára törvény”, ezért előkészítik és aláírják a rendeletet az átnevezésről.

A reptér átnevezéséről az MTI is beszámolt, ráadásul Putyin rendeletének szövegét is idézi, amely szerint: „A szovjet népnek az 1941–1945-ös nagy honvédő háborúban aratott győzelme halhatatlanná tétele érdekében elrendelem: a volgográdi nemzetközi repülőtérnek a Sztálingrád történelmi nevet kell adni.” A dokumentum szerint „a volgográdi nemzetközi repülőtérnek adott történelmi név nem képezi szerves részét e földrajzi objektum (a város) megállapított nevének”, és „nem vonja maga után e földrajzi objektum megállapított nevének megváltoztatását”. A rendelet az aláírása napján, kedden lépett hatályba.

Caricin várost 1925-ben nevezték át Sztálingrádnak, majd 1961-ben, a személyi kultusz elleni harc jegyében kapta meg a Volgográd nevet. Az oroszországi VCIOM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint 2018-ban a volgográdiak 67 százaléka nem támogatta, hogy a város nevét ismét Sztálingrádra változtassák. Mint azt azonban az MTI felidézte, Alekszandr Bloskin, a regionális duma elnöke ígéretet tett arra, hogy a volgográdi társadalmi tanács a közvélemény-kutatás eredménye ellenére folytatja a város Sztálingrádra való átnevezését szorgalmazó tevékenységét.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.