Offshore-botrány: Putyin „csalódott” a tényfeltáró újságírói munka minőségében

  • narancs.hu
  • 2016. április 4.

Külpol

Önök szerint a magyar vagy az orosz kormány kezelte elegánsabban az évtized egyik legnagyobb újságírói fogását?

A Süddeutsche Zeitung című német lapnak több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától, amely névtelen offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel tulajdonosaik feltételezhetően el tudják rejteni üzleti tevékenységüket, vagyonukat. A kiszivárogtatások alapján megírt cikkek négy olyan létező vagy a közelmúltban megszüntetett céget említenek meg – ezek a Sonnette Overseas, International Media Overseas, Sunbarn és Sandalwood Continental –, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak az orosz elnökhöz és a környezetéhez közel álló Bank Rosszijához. Ezek összértéke mintegy kétmilliárd dollár – írja az MTI, és moszkvai tudósítójuk közli a Kreml csudálatos reakcióját is.

Baráti országok vezetői találkoztak

Baráti országok vezetői találkoztak

Fotó: MTI

A Kremlben „csalódottságot keltett” az offshore-ügyekre rávilágító újságírói munka minősége, Moszkvában nagyobb szakszerűségre számítottak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője hétfőn. Peszkov már napokkal az anyagok publikálása előtt figyelmeztetett: egy nemzetközi oknyomozó konzorcium arra készül, hogy „megrendelésre” az elnök családjára és gyerekkori barátaira vonatkozó információkat „ültessen el” a köztudatba Nyugaton és Oroszországban. A szóvivő hétfőn is megerősítette, hogy a Kremlben figyelemmel kísérik ezeket az akciókat, amelyek célja az orosz vezetés, elsősorban Vlagyimir Putyin elnök lejáratása, különösen a parlamenti választások évében, és hosszabb távon is – két évvel az elnökválasztás előtt. Szavai szerint a „putyinfóbia” már olyan szintre erősödött külföldön, hogy ott már tabu bármi jót mondani Oroszországról. Peszkov szerint a közlések nem tartalmaznak „semmi konkrétumot és semmi újat”.

Nos, nézzük, mit lép erre a magyar tanítvány?

A világraszóló történetben egyetlen magyart politikus szerepel, az egykori fideszes képviselő, aki ma is a párt tagja. Nézzük, hogyan kezelte a kellemetlen információt a kormánypárti propaganda!

Először jött az állami hírügynökség, amely az egyszerűség kedvéért fogta magát, és kihagyta a tudósításából, hogy a történetben érintett egy fideszes is.

A kormány nevében válaszoló államtitkár szintén a debil hallgatás taktikáját választotta: a konkrét kérdésre egyszerűen nem reagált, viszont elmondta, hogy Gyurcsány a hibás. Tényleg.

Ezt a vonalat folytatta a VS-nek küldött fideszes pártközlemény: „A baloldal kormányzásával ellentétben ma sem a kormányban, sem a kormánypárti frakcióban nincs helye offshore-lovagoknak.”

Ezzel szemben a valóság az, hogy bár mára valóban visszavonult a politikától, de az első Orbán-kormány államtitkára, 1998 és 2014 között parlamenti képviselője, a kecskeméti Horváth Zsolt most megismert offshore céges szerepvállalása képviselőségének utolsó éveiben kezdődött – derül ki a Direkt36 remek cikkéből.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.