Putyin: Ők kezdték a háborút

  • narancs.hu
  • 2023. február 21.

Külpol

Évértékelőt tartott az orosz elnök, beszéde leginkább a Nyugattal szembeni dühéről szól.

Joe Biden meglepetésszerű kijevi látogatása után egy nappal, és pár nappal az Ukrajna ellen indított háború kezdetének első évfordulója előtt tartotta meg évértékelő beszédét Vlagyimir Putyin. Az eseményről számos külföldi és hazai sajtóorgánum – többek között a BBC, a Guardian, a Sky News, a 444.hu – beszámolt.

A beszédet felfokozott várakozás kísérte. Az orosz köztévén 24 órás visszaszámláló futott a beszédig. Szerdára összehívták az orosz parlament mindkét házát is rendkívüli ülésnapra, ha esetleg olyasmit jelent be Putyin, amit gyorsan jóvá kell hagyni.

Putyin beszéde elején régi sérelmeit sorolta fel, miszerint Moszkva türelmes volt a 2014-es kijevi "puccs" után is, békésen akarták rendezni a helyzetet, de a Nyugat hazudott, és nem zavarta őket, hogy a kijevi rezsim támogatja a terrorista támadásokat Donbaszban. Szerinte a nyugatiak már a – szavai szerint – különleges katonai hadművelet előtt is ukrán katonákat képeztek ki, fegyvereket adtak az nekik, sőt, mi több, nukleáris fegyverek átadása is felmerült. A NATO bázisokat és laboratóriumokat telepített az orosz határ közelébe.

Az orosz elnök elmondása szerint Nyugaton hazudnak az embereknek arról, hogy mi történt Donbaszban, miközben

az egész világ amerikai katonai bázisokkal lett tele. Ők kezdték a háborút – emelte ki Putyin –, és az oroszok csak azért vetettek be erőket, hogy megállítsák azt.

Putyin beszédében továbbra sem nevezte háborúnak az oroszok által indított

háborút, továbbra is különleges katonai hadműveletként hivatkozott a majdnem egy éve elindított háborúra. Megismételte azt a mindeddig bizonyítatlan állítását, hogy Oroszországnak náci fenyegetéssel kellett szembenéznie a kijevi kormány részéről. Meglátása szerint az ukránok is arra vártak, hogy Oroszország megsegítse őket.

Arról is beszélt Putyin, hogy a nyugati országok saját problémáikról, a nagy korrupcióról és a társadalmi feszültségekről terelnék el a figyelmet. Mindezt részletezte is, szerinte a Nyugat mondott fel minden korábbi megállapodást, és nem Oroszország.

 
Fotó: MTI/AP/Pool/Kreml/Dmitrij Asztahov 

Emelltett kitért arra is, hogy Oroszországban mindig nagyon toleránsak voltak az azonosnemű felnőttek kapcsolatával szemben, de nyugaton már a pedofíliát is normális dolognak állítják be. (Erről minden bizonnyal az orosz érintettek másképp nyilatkoznának...) A nyugati elitek megőrültek, több millió ember érzi, hogy spirituális pusztulás felé tartanak, de

Oroszország meg fogja védeni a gyerekeit, tette hozzá Putyin.

Putyin hosszan sorolta, kiknek köszöni Oroszország az erőfeszítéseket: nyilván a katonáknak, de a vállalkozóknak, tanároknak, egyházi szereplőknek is, akik mind tesznek azért, hogy megvédhessék Oroszországot. Külön kiemelte a haditudósítókat, akik szerinte az életüket kockáztatják, hogy elmondhassák az igazságot a világnak.

Konkrét számok említése nélkül megemlékezett a harcokban meghalt orosz katonákról is. Mint mondta, tudja, hogy nagyon nehéz e katonák feleségeinek és gyerekeinek, de az állam támogatni fogja őket, külön alapot hoznak létre erre a célra.

Az orosz hadsereg az elmúlt év során szenvedett kudarcairól eddig az elnök nem beszélt, most arról is szólt, hogyan fogják megerősíteni a hadsereget a következő években. A legfrissebb technológiai eszközök alkalmazását is megígérte, és elmondása szerint a cél az, hogy ezeket a fegyvereket a régi tudományos alapokra helyezve, nyugati alkatrészek nélkül fejlesszék ki. Szerinte egyre több a tehetséges orosz fiatal, aki e fegyverek fejlesztésén dolgozik. Arról nem esett szó, hogy a háború kezdete óta becslések szerint több százezer magasan iskolázott fiatal menekült el az országból.

A Nyugat ócsárlását azzal folytatta, hogy nemcsak katonai és információs, de gazdasági agresszióba is kezdett Oroszország ellen. De Putyin szerint nem értek célt, csak maguknak okoztak kárt: felmentek az árak és sorra zárnak be a gyárak. Emellett szerinte támadják az orosz infrastruktúrát és ellopták az orosz aranyat, valamint valutatartalékaikat. A céljuk pedig az, hogy az orosz emberek szenvedjenek, és ily módon destabilizálják az orosz társadalmat. Ám Putyin határozott álláspontja szerint nem fognak sikerrel járni, hála az orosz kormánynak és a jegybanknak, valamint a dolgozó embereknek.

Putyin szerint sikerült megvédeniük az orosz gazdaságot,

az orosz üzletemberek befektettek, nem volt szükség pénznyomtatásra sem, minden lépésüket piaci logika vezette. Szerinte bár tavaly tavasszal az orosz gazdaság totális összeomlását jósolták, ez nem történt meg.

Kiegészítésként új építkezésekről, szárnyaló mezőgazdaságról sorolt adatokat. Dicsérte a munkaerőpiacot és a történelmien alacsony munkanélküliséget.

Nem csak a Nyugatnak, belföldre is üzent Putyin: ez a kihívások, de a nagy lehetőségek ideje is. Intelme szerint ahhoz, hogy sikerrel éljenek a lehetőségekkel, félre kell tenni az ellenvéleményeket, mert ez most nem a kormányon belüli viták ideje. Emellett szerinte tovább kell javítani a kormány és a gazdasági szektor viszonyát, többek között segíteni kell az orosz gazdaság szereplőit, hogy még több nemzetközi üzletben vehessenek részt. Mindehhez kikötők és vasútvonalak fejlesztését ígérte.

A gazdasági eredmények sorolása után gazdaságfilozófiai fejtegetésekbe kezdett, kárhoztatva azokat a korábbi orosz milliomosokat, akik a kapitalizmus betörése után nyugatra vitték a pénzüket, és ott fektettek be, ott vásároltak ingatlanokat. Szerinte azóta kiderült, hogy a Nyugat nem jelentett biztonságos menedéket az orosz tőkének. Már-már mintha gúnyolódna azokon, akik a háború miatt külföldön elbukták ingatlanjaikat, bankszámláikat. Azt mondta, korábban figyelmeztették őket, hogy ez lehet a vége. Ehelyett azt javasolja a gazdag oroszoknak, hogy dolgozzanak a hazájukért, teremtsenek otthon munkahelyeket.

Mindenkinek értenie kell, hogy a jövő itt van Oroszországban,

kiemelte, közösen önellátó, erős gazdaságot építhetnek fel. "Kezdjetek új projektekbe, fektessetek be Oroszországba!" – mondta Putyin –, és az állam majd támogatni fog titeket – fűzte hozzá.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.