Putyin szerint az orosz hackerek hirtelen elhatározásból, hazafias érzelmektől hajtva avatkozhattak be az amerikai választásokba

  • narancs.hu
  • 2017. június 1.

Külpol

Nevetséges magyarázkodásba kezdett az orosz elnök.

Az amerikai titkosszolgálatok egyértelmű értékelése szerint az orosz kormány beavatkozott a tavalyi amerikai választásokba, egyebek között azzal, hogy állami (titkosszolgálati) kötődésű hackerek feltörték a demokrata párt szervereit, és onnan tendenciózusan kiválogatott leveleket tettek közzé, hogy ezzel segítsék Trump győzelmét. Az angol, a német, a francia és a holland titkosszolgálatok hasonló fenyegetésekről számoltak be.

Mi feltett kézzel várjuk – Védekezés az orosz információs hadviselés ellen

Európa készül: a NATO, az unió és a nemzeti kormányok nagy erőkkel igyekeznek megelőzni az orosz beavatkozást a belügyeikbe. Az álhírek megfékezésére parlamenti bizottságok alakulnak, de a közszolgálati média és a titkosszolgálatok is kiveszik a részüket a munkából. Magyarország több nemzetközi elemzés szerint is a legveszélyeztetettebb országok között van – nálunk mégsem történik semmi.

De Putyin mindeddig mindent tagadott. Most, egy szentpétervári sajtókonferencián első alkalommal ismerte el, hogy az oroszoknak bármi köze lehet a történtekhez. Azt persze tagadta, hogy a kormányának bármi szerepe lett volna, de azt már elképzelhetőnek nevezte, hogy „hazafias érzelmű” hackerek maguktól döntöttek úgy, hogy feltörik Hillary Clintonék gépeit.

„A hackerek szabad emberek, mint a művészek, akik felkelnek reggel, és ha jókedvük van, festenek valamit” – állt elő szemléletes és hihető magyarázattal az orosz elnök. „A hackerekkel ugyanez a helyzet. Felkelnek reggel, olvasnak ezt-azt az államközi kapcsolatokról, és ha hazafias irányultságúak, akkor esetleg hozzájárulnak ahhoz a küzdelemhez, amely az Oroszországról elítélően nyilatkozó illetők ellen folyik.” (via Atlantic)

Az ilyen keménykötésű hazudozásra nehéz mit mondani, inkább idézzük fel egy mai cikkünket Putyin stílusának leírására:

Végre készült egy coub, amiben Putyin elnök úr elrappeli a My Dick című klasszikust

Ma sem éltünk hiába.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.