Putyin szerint az orosz hackerek hirtelen elhatározásból, hazafias érzelmektől hajtva avatkozhattak be az amerikai választásokba

  • narancs.hu
  • 2017. június 1.

Külpol

Nevetséges magyarázkodásba kezdett az orosz elnök.

Az amerikai titkosszolgálatok egyértelmű értékelése szerint az orosz kormány beavatkozott a tavalyi amerikai választásokba, egyebek között azzal, hogy állami (titkosszolgálati) kötődésű hackerek feltörték a demokrata párt szervereit, és onnan tendenciózusan kiválogatott leveleket tettek közzé, hogy ezzel segítsék Trump győzelmét. Az angol, a német, a francia és a holland titkosszolgálatok hasonló fenyegetésekről számoltak be.

Mi feltett kézzel várjuk – Védekezés az orosz információs hadviselés ellen

Európa készül: a NATO, az unió és a nemzeti kormányok nagy erőkkel igyekeznek megelőzni az orosz beavatkozást a belügyeikbe. Az álhírek megfékezésére parlamenti bizottságok alakulnak, de a közszolgálati média és a titkosszolgálatok is kiveszik a részüket a munkából. Magyarország több nemzetközi elemzés szerint is a legveszélyeztetettebb országok között van – nálunk mégsem történik semmi.

De Putyin mindeddig mindent tagadott. Most, egy szentpétervári sajtókonferencián első alkalommal ismerte el, hogy az oroszoknak bármi köze lehet a történtekhez. Azt persze tagadta, hogy a kormányának bármi szerepe lett volna, de azt már elképzelhetőnek nevezte, hogy „hazafias érzelmű” hackerek maguktól döntöttek úgy, hogy feltörik Hillary Clintonék gépeit.

„A hackerek szabad emberek, mint a művészek, akik felkelnek reggel, és ha jókedvük van, festenek valamit” – állt elő szemléletes és hihető magyarázattal az orosz elnök. „A hackerekkel ugyanez a helyzet. Felkelnek reggel, olvasnak ezt-azt az államközi kapcsolatokról, és ha hazafias irányultságúak, akkor esetleg hozzájárulnak ahhoz a küzdelemhez, amely az Oroszországról elítélően nyilatkozó illetők ellen folyik.” (via Atlantic)

Az ilyen keménykötésű hazudozásra nehéz mit mondani, inkább idézzük fel egy mai cikkünket Putyin stílusának leírására:

Végre készült egy coub, amiben Putyin elnök úr elrappeli a My Dick című klasszikust

Ma sem éltünk hiába.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.