Robbantás a mecsetben: legalább ötvenen meghaltak egy afganisztáni terrortámadásban

  • narancs.hu
  • 2021. október 8.

Külpol

Egy siíta mecsetben robbantott öngyilkos merénylő, száz felett jár a sérültek száma.

Legalább ötven halálos áldozata és 140 sebesültje van annak a robbantásnak, amely az észak-afganisztáni Kunduz egyik síita mecsetében történt pénteken –írja helyi kórházi forrásokra hivatkozva az MTI.

A támadásra a Gozar-e-Szayed Abád mecsetben került sor a pénteki ima idején. Egy kunduzi kórház névtelenül nyilatkozó orvosa elmondta, hogy mostanáig 35 holttestet és 50 sebesültet vittek be hozzájuk. Korábban az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet egyik helyi tisztségviselője azt nyilatkozta, hogy 15 holttestet és több mint 90 sebesültet szállítottak be a szervezet kunduzi klinikájára.Más hírforrások nyolcvan, sőt száz halottról számoltak be helyi tisztségviselőkre és szemtanúkra hivatkozva.

Az ENSZ afganisztáni missziója a Twitteren több mint száz sebesültről és halottról írt. Zabiulláh Mudzsáhid tálib szóvivő csak annyit mondott, hogy sok hívő meghalt és megsebesült. Hozzátette: a tálibok különleges erői a helyszínre érkeztek, és vizsgálják, hogy mi történt. Később egy tálib illetékes, Matiulláh Róháni elmondta: öngyilkos merényletre került sor. Egyelőre senki sem jelentkezett elkövetőként.

Dzsihadista hadüzenet a tálib vezetésnek

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet számos hasonló támadást követett el az afganisztáni síita kisebbség ellen. A szunnita szélsőségesek eretneknek tartják a síitákat. Vasárnap a kabuli Íd Gah mecset bejáratánál robbantottak az Iszlám Állam szélsőségesei. Az imaházban Zabiulláh Mudzsáhid anyjának gyászszertartását tartották éppen, amelyen állítólag több magas rangú tálib vezető is részt vett. Az áldozatok számára vonatkozóan eltérő értesülések vannak. A tálibok legalább öt civil halottról számoltak be, más sajtójelentések viszont tizenkét halottról és több mint harminckét sebesültről szóltak.

 Az ilyen támadások rámutatnak arra, hogy a tálibok augusztus 15-i hatalomra kerülésével sem szűnt meg az erőszak Afganisztánban - jegyzi meg a távirati iroda. A radikálisok azóta többször léptek fel az Iszlám Állam szélsőségeseivel szemben az afgán fővárosban.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.