Hétfőre virradóra robbanás rázta meg a Krímet a szárazfölddel összekötő Kercsi hidat. A hídon órákra megbénult a forgalom, a hírek szerint a vasúti pálya nem sérült meg. A detonációban egy autó utasai - két felnőtt és egy gyerek - életüket vesztették. A robbantással az orosz és az ukrán fél egyelőre egymást vádolja. A híd különösen fontos Oroszország számára, mert ezen kereszetül látják el a hadsereget a szükséges felszerelésekkel és élelmiszerrel. Tavaly októberben már volt egy robbantás a hídon, az esetet követően az ukránok végül elismerték érintettségüket. Persze az orosz hadsereg sem riad vissza attól, hogy robmoljon, a Kahovka-gát felrobbantásáért például ő volt felelős.
A híd megrongálása tehát első blikkre az ukrán fél számára előnyös, ám akár az orosz félnek is jól jöhet. Jelentős kárt nem szenvedett az építmény, vagyis az ellátás nem került veszélybe. Viszont jó ürügy lehet az incidens arra, hogy más ügyek leálljanak, tárgyalások fagyjanak be. Márpedig tárgyalnivaló éppen akad. Hétfőtől ugyanis lejárt a Fekete-tengeri gabona-egyezmény, ami lehetővé tette, hogy az Ukrajnából származó gabonát hajón szállíthassák a célországokba. Erről hosszú egyeztetések után végül Törökország diplomáciai közreműködésével állapodtak meg a felek tavaly július végén.
A kikötőkben több mint ezer hajó, összesen 33 millió tonna rakománya vesztegelt, a tengert azonban orosz hadihajók szállták meg, vagyis a kereskedelem, a szállítás lehetetlenné vált. A rakományban egyebek mellett majd egymillió tonna búza is volt, amit olyan, éhínséggel küzdő országokba szántak, mint Afganisztán, Etiópia, Szomália vagy Szudán. Ezért is volt különösen fontos, hogy valamilyen megállapodás szülessen a gabona szállíthatóságáról. Az más kérdés, hogy a gabona jó része végül az európai piacra került, ez már nem az orosz fél problémája.
Az egyezmény azonban lejárt, és hiába kezdték meg a felek annak megújítását, az orosz állam vonakodott belemenni az újabb alkuba és a határidő lejártáig nem írta alá az egyezményt. Ennek legfőbb oka az, hogy ez elég jó tárgyalási helyzet - avagy zsarolási potenciál - ahhoz, hogy engedményeket tudjon kicsikarni Oroszország. Ezek az engedmények jellemzően a korábban kivetett szanckiók részbeni puhításai. A kikötőkben nemcsak ukrán gabona vesztegel ugyanis, hanem például orosz műtrágya is, amit pillanatnyilag nem tudnak eladni. Ezen szeretne egyebek mellett változtatni Oroszország, emellett pedig egy Oroszországon keresztül húzódó és egy ukrán kikötőben végződő vezeték újraindítását is szeretné elérni. Mindezeken túl fontos követelés még, hogy az Orosz Mezőgazdasági Bank, vagyis a Rosselkhozbank térhessen vissza a SWIFT bankrendszerbe, vagyis a bankot kapcsolják vissza a nemzetközi pénzügyi hálózatba.
Ezeket a tárgyalásokat most pluszban nehezíti, hogy a felek egymást vádolják a híd megrongálásával, ami valójában másodlagos kérdés.
