Semmi különös, csak a világ két legnagyobb hatalmú vezetője még vagy egy órát beszélgetett a díszvacsora mellett

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. július 19.

Külpol

Tiszta House of Cards!

Donald Trump és Vlagyimir Putyin első személyes találkozója eddig is számos találgatásra adott okot, elsősorban azért, mert az oroszok rögtön a meeting után eladták a sajtónak, hogy mindenben – az amerikai választásokba való orosz beavatkozás kérdésében is – nagy volt az egyetértés a két elnök között. Ezt Trump stábja utólag volt kénytelen cáfolni.

Most kiderült, Trump és Putyin a G20-as csoport hamburgi csúcstalálkozóján nem egyszer, hanem kétszer találkozott. Másodszorra nem külön találkozóról volt szó, hanem a vacsora melletti beszélgetésről.

A második megbeszélés ténye eddig nem került nyilvánosságra.

Kedd este a Reuters brit hírügynökség és a CNN hírtelevízió közölte a hírt, s percek múlva megerősítette a Fehér Ház egyik illetékese is.

Később az is világossá vált, hogy a két államfő nem külön találkozót tartott, hanem a vacsoraasztalnál beszélgettek. Vlagyimir Putyin mellé ültették az amerikai first ladyt, Melania Trumpot, majd a vacsora végeztével Trump csatlakozott hozzájuk, és bekapcsolódott a beszélgetésbe.

A „második találkozóról” szóló információ kedd este bejárta az amerikai sajtót, a legnagyobb televíziós csatornák a beszélgetés feltételezett tartalmát vitatták. A CNN hírtelevízióban például azt latolgatták, hogy Melania Trump – mivel szlovén születésű – valószínűleg oroszul beszélgetett Putyinnal; ki tudja, miről, az amerikai közszolgálati rádió (NPR) pedig Sean Spicer szóvivőre hivatkozva „tálalta” a történetet.

Az NPR szerint a második tárgyalásról szóló információ Ian Bremmertől, a politikai konzultációval foglalkozó, New York-i székhelyű, a demokratákhoz közel álló Eurasia Csoport elnökétől származott, aki ugyan nem volt ott Hamburgban, de azt állította, hogy a csúcstalálkozón részt vevő politikusoktól hallott Trump és Putyin újabb, eddig nyilvánosságra nem hozott tárgyalásáról. A közszolgálati rádió megszólaltatta Bremmert, aki azt állította, hogy a két államfő másodjára egy órán keresztül beszélgetett, és ezzel „meghökkentette” a világ vezető politikusait. Bremmer hosszasan fejtegette azt is, hogy tudomása szerint Trump és Puyin „bizalmasan” beszélgetett egymással.

Donald Trump a hírek és találgatások megjelenése után, kedden késő este, Twitter-bejegyzésben reagált. „Beteg dolog a hamis híreket gyártó média története a titkos találkozóról Putyinnal. Németország kancellárja a G20-ak valamennyi vezetőjét a hitvesükkel együtt meghívta. A sajtó tudott erről!” – írta az elnök.

A leadkép forrása: MTI/AP/Evan Vucci

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.