Semmi különös, csak a világ két legnagyobb hatalmú vezetője még vagy egy órát beszélgetett a díszvacsora mellett

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. július 19.

Külpol

Tiszta House of Cards!

Donald Trump és Vlagyimir Putyin első személyes találkozója eddig is számos találgatásra adott okot, elsősorban azért, mert az oroszok rögtön a meeting után eladták a sajtónak, hogy mindenben – az amerikai választásokba való orosz beavatkozás kérdésében is – nagy volt az egyetértés a két elnök között. Ezt Trump stábja utólag volt kénytelen cáfolni.

Most kiderült, Trump és Putyin a G20-as csoport hamburgi csúcstalálkozóján nem egyszer, hanem kétszer találkozott. Másodszorra nem külön találkozóról volt szó, hanem a vacsora melletti beszélgetésről.

A második megbeszélés ténye eddig nem került nyilvánosságra.

Kedd este a Reuters brit hírügynökség és a CNN hírtelevízió közölte a hírt, s percek múlva megerősítette a Fehér Ház egyik illetékese is.

Később az is világossá vált, hogy a két államfő nem külön találkozót tartott, hanem a vacsoraasztalnál beszélgettek. Vlagyimir Putyin mellé ültették az amerikai first ladyt, Melania Trumpot, majd a vacsora végeztével Trump csatlakozott hozzájuk, és bekapcsolódott a beszélgetésbe.

A „második találkozóról” szóló információ kedd este bejárta az amerikai sajtót, a legnagyobb televíziós csatornák a beszélgetés feltételezett tartalmát vitatták. A CNN hírtelevízióban például azt latolgatták, hogy Melania Trump – mivel szlovén születésű – valószínűleg oroszul beszélgetett Putyinnal; ki tudja, miről, az amerikai közszolgálati rádió (NPR) pedig Sean Spicer szóvivőre hivatkozva „tálalta” a történetet.

Az NPR szerint a második tárgyalásról szóló információ Ian Bremmertől, a politikai konzultációval foglalkozó, New York-i székhelyű, a demokratákhoz közel álló Eurasia Csoport elnökétől származott, aki ugyan nem volt ott Hamburgban, de azt állította, hogy a csúcstalálkozón részt vevő politikusoktól hallott Trump és Putyin újabb, eddig nyilvánosságra nem hozott tárgyalásáról. A közszolgálati rádió megszólaltatta Bremmert, aki azt állította, hogy a két államfő másodjára egy órán keresztül beszélgetett, és ezzel „meghökkentette” a világ vezető politikusait. Bremmer hosszasan fejtegette azt is, hogy tudomása szerint Trump és Puyin „bizalmasan” beszélgetett egymással.

Donald Trump a hírek és találgatások megjelenése után, kedden késő este, Twitter-bejegyzésben reagált. „Beteg dolog a hamis híreket gyártó média története a titkos találkozóról Putyinnal. Németország kancellárja a G20-ak valamennyi vezetőjét a hitvesükkel együtt meghívta. A sajtó tudott erről!” – írta az elnök.

A leadkép forrása: MTI/AP/Evan Vucci

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.