Soha nem látott képek, ismeretlen dokumentumok – Így fogadta Amerika az 1956-os magyar menekülteket

  • narancs.hu
  • 2017. március 2.

Külpol

Történelmi lecke mindenkinek.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján indult a Blinken OSA Archívum (OSA) digitális archívuma, amely egyebek mellett elérhetővé tette a Columbia Egyetem kutatócsoportjának (Columbia University Research Project on Hungary) dokumentumait is, köztük azt a több mint 600 strukturált interjút, amelyet magyar menekültekkel készítettek. Tavaly az OSA folytatta és kiterjesztette ez irányú kutatásait más amerikai levéltárakra is; olyan, az Egyesült Államokba érkezett 1956-os magyar menekültekkel kapcsolatos forrásokat találtak, melyek jórészt feltáratlanok voltak. A Blinken OSA Archívum weboldala ezeket az anyagokat tette közzé a közelmúltban.

Amikor az OSA kutatói áttekintették az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárában (National Archives and Records Administration, NARA) az amerikai külügyminisztérium magyar menekültekre vonatkozó anyagait, és a  kutatás során előkerült mintegy 900, nagyrészt a New Jersey-beli Camp Kilmerben, a magyar menekülteket fogadó legnagyobb amerikai bázison készült fekete-fehér fénykép is. E fotók digitális másolatait az OSA folyamatosan tölti föl az új tárhelyre, a táborra vonatkozó levéltári anyagokkal együtt.

false

 

Fotó: OSA Archívum

Kutatások folytak az 1933-ban alakult, menekülteket segélyező amerikai civil szervezet, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (International Rescue Committee, IRC) történeti iratanyagában is, amit a kaliforniai Stanford Egyetemen található Hoover Intézet archívumában őriznek. Az IRC archívuma mintegy 40 olyan szervezeti dossziét, összefoglaló jelentést, programjavaslatot tartalmaz, amely 1956 és 1963 között közvetlenül kapcsolódott a magyar menekültek megsegítéséhez az európai menekülttáborokban és Amerikában, illetve letelepítésükhöz az Egyesült Államokban.

false

 

Fotó: OSA Archívum

 

Idehaza kevesen tudják, hogy az IRC több ezer magyar menekült letelepedését segítette pénzadományokkal és kölcsönökkel, közreműködött abban, hogy a menekültek angolul tanuljanak és mielőbb állást találjanak, lehetőleg a szakmájuk, képesítésük szerint. Foglalkoztak kiskorú, kísérő nélkül érkező magyar gyerekek és fiatalok elhelyezésével nevelőszülőknél, illetve abban is segítettek, hogy középiskolai diákként vagy ösztöndíjjal támogatott egyetemi hallgatókként továbbtanuljanak.

false

 

Fotó: OSA Archívum

Ezért az IRC archívumában mintegy 3000 magyar menekült személyes aktája is megtalálható, amelyek érzékletesen mutatják a menekültek útját, beilleszkedésük és elhelyezkedésük folyamatát és nehézségeit. Ebből az iratanyagból eddig 185 személyes dosszié digitalizált változata került az OSA új weboldalára – a személyiségi jogok védelme érdekében az anonimizálva.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.