Az egyiptomi választások és a nők

Sok szoknya alatt

  • 2011. december 3.

Külpol

Noha a hétfőn megkezdődött, de még egészen jövő márciusig elhúzódó választásokon láthatóan sok nő megy szavazni, számos feminista inkább a részvétel bojkottálását tartaná helyesnek – adta hírül a Guardian.

Miközben nyugaton a többség úgy látja, hogy a Huszni Mubárak távozása utáni első szabad választásokon a nőknek igenis szavazniuk kell, különben az iszlamisták fognak dönteni a sorsukról, Nawal El Saadawi feminista írónő szerint a választási folyamat csupán komédia, melynek végén ugyanúgy Mubarak emberei fognak visszacsorogni, legföljebb a nevük és az arcuk lesz más. Velük pedig visszatérnek majd a diktatúrát és a militarizmust pártolók – és persze a nőellenesség is. El Saadawi a katonai rezsim manipulációinak példájaként a közel ötvenévnyi betiltás után októberben újjáalakított Egyiptomi Feminista Uniót említi: ezt az elvileg független szervezetet sokan kritizálták azért, mert túl szoros szálakkal kötődik a kormányhoz, és csak egy szűk elit érdekeit szolgálja.

Nem baj, ha nem tiszta?


Nem baj, ha nem tiszta?

Fotó: MTI

 

Amint az nagy horderejű politikai változások után megszokott, a régi rendszerhez kötődő szervekkel kialakított viszony jelentős megosztó tényező. El Saadawi szerint például a női civil szervezeteknek nem lenne szabad együttműködnie azzal a hadsereggel, amely szerinte felbérelte a tavaszi tüntetések során a tüntetőkkel szemben erőszakoskodókat, pláne, hogy több akkor letartóztatott nőt megalázó módon úgynevezett szüzességi tesztnek is alávetettek.

Az egyiptomi női aktivistákat a generációs szakadék is elválasztja egymástól: amint arra többen – köztük a szexuális zaklatásokat monitorozó Harrasmap alapítója, Rebecca Chiao – rámutattak, az idősebb feministákat és szervezeteiket a fiatalabbak a régi rendszerhez tartozónak vélik, és nem szívesen közelednek feléjük.

Az egyiptomi választásokon 376 nő indul, ami az összes jelölt 31 százalékát teszi ki; többségük független jelölt. Igen sok közöttük az iszlamista, így kérdés, hogy megválasztásuk esetén milyen minőségben fogják majd a női ügyeket képviselni.

A fiatal egyiptomi feministák szerint ugyanakkor az ország jelenlegi helyzetében arra kell koncentrálni, hogy a szavazók olyan jelölteket válasszanak meg, akik nem korruptak, és értenek a kormányzáshoz. A nemük pillanatnyilag másodlagos kérdés.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.