Az egyiptomi választások és a nők

Sok szoknya alatt

  • 2011. december 3.

Külpol

Noha a hétfőn megkezdődött, de még egészen jövő márciusig elhúzódó választásokon láthatóan sok nő megy szavazni, számos feminista inkább a részvétel bojkottálását tartaná helyesnek – adta hírül a Guardian.

Miközben nyugaton a többség úgy látja, hogy a Huszni Mubárak távozása utáni első szabad választásokon a nőknek igenis szavazniuk kell, különben az iszlamisták fognak dönteni a sorsukról, Nawal El Saadawi feminista írónő szerint a választási folyamat csupán komédia, melynek végén ugyanúgy Mubarak emberei fognak visszacsorogni, legföljebb a nevük és az arcuk lesz más. Velük pedig visszatérnek majd a diktatúrát és a militarizmust pártolók – és persze a nőellenesség is. El Saadawi a katonai rezsim manipulációinak példájaként a közel ötvenévnyi betiltás után októberben újjáalakított Egyiptomi Feminista Uniót említi: ezt az elvileg független szervezetet sokan kritizálták azért, mert túl szoros szálakkal kötődik a kormányhoz, és csak egy szűk elit érdekeit szolgálja.

Nem baj, ha nem tiszta?


Nem baj, ha nem tiszta?

Fotó: MTI

 

Amint az nagy horderejű politikai változások után megszokott, a régi rendszerhez kötődő szervekkel kialakított viszony jelentős megosztó tényező. El Saadawi szerint például a női civil szervezeteknek nem lenne szabad együttműködnie azzal a hadsereggel, amely szerinte felbérelte a tavaszi tüntetések során a tüntetőkkel szemben erőszakoskodókat, pláne, hogy több akkor letartóztatott nőt megalázó módon úgynevezett szüzességi tesztnek is alávetettek.

Az egyiptomi női aktivistákat a generációs szakadék is elválasztja egymástól: amint arra többen – köztük a szexuális zaklatásokat monitorozó Harrasmap alapítója, Rebecca Chiao – rámutattak, az idősebb feministákat és szervezeteiket a fiatalabbak a régi rendszerhez tartozónak vélik, és nem szívesen közelednek feléjük.

Az egyiptomi választásokon 376 nő indul, ami az összes jelölt 31 százalékát teszi ki; többségük független jelölt. Igen sok közöttük az iszlamista, így kérdés, hogy megválasztásuk esetén milyen minőségben fogják majd a női ügyeket képviselni.

A fiatal egyiptomi feministák szerint ugyanakkor az ország jelenlegi helyzetében arra kell koncentrálni, hogy a szavazók olyan jelölteket válasszanak meg, akik nem korruptak, és értenek a kormányzáshoz. A nemük pillanatnyilag másodlagos kérdés.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.