Interjú

„Sorban állnak a burkákért”

Dobrovits Mihály történész, turkológus az afganisztáni helyzetről

Külpol

Tisztában kell lenni az afganisztáni társadalmi-etnikai-közösségi identitás tagoltságával és összetettségével ahhoz, hogy megérthessük, miért maradtak sikertelenek az Afganisztánra kényszerített vagy éppen ott kitermelődő modernizációs programok.

Magyar Narancs: Néha elhangzik a térséggel foglalkozóktól, hogy afgán mint olyan nem is létezik, csak ha külföldre kerül, és abban a kontextusban emlegetik, hogy afgán sportoló, tudós, művész, politikus vagy – ami gyakoribb – afgán menekült. Létezik afgán identitás?

Dobrovits Mihály: Afgánnak általában a pastukat szokás nevezni, legalábbis Afganisztánon belül. Afgán identitás valóban nem nagyon létezik, ezzel szemben viszont létezik afganisztáni identitás. Az országot – mondjuk a néhai Osztrák–Magyar Monarchiához hasonlóan – több etnikum alkotja, amelyek között bonyolult egyensúlyrendszer és hierarchia áll fenn. Ennek ellenére afganisztáni ott mindenki, még ha azon belül üzbég, tádzsik, pastu, hazara, csahar ajmák, türkmén vagy a számos kisebb nemzetiséghez tartozik is, az országhoz való kötődése adott.

MN: Afganisztánban jóval erősebb lenne ez az etnikai kereteken belüli, törzsi, esetleg nemzetségi összetartozás-tudat, mint a földrajzilag hozzájuk közelebb fekvő ázsiai államokban, társadalmakban?

DM: Hogyne. Afganisztán minden szempontból premodern állam. Lényegében az utolsó kvázi patrimoniális államszervezet a régióban, és az egésznek az a rákfenéje, hogy ezt nem sikerül meghaladni. A törzseket szeretem inkább szubetnikus csoportnak nevezni – ezekbe beleszületik az ember. De nemcsak ez határozza meg az identitást, hanem az is, hogy falusiról vagy városlakóról van-e szó. Ráadásul nagyon fontos a regionalizmus, különösen Afganisztán északi részén, ahol alapvetően egy hagyományosan tadzsik nyelvű, de manapság már inkább dominánsan üzbég, többnyire földművelő népesség él. Itt kell még említeni a tartományi rendszert; a városok vonzásköre is jelentős, s a városlakók nem is biztos, hogy a törzsi-nemzetségi rendszerbe tartoznak, inkább a városi identitás határozza meg őket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

A gyáva nyúl

Elvégeztetett: kedden délelőtt Petr Pavel államfő aláírta Andrej Babiš miniszterelnöki kinevezését, immár semmi akadálya az új cseh kormány megalakulásának. Bár a szeptember második felében megtartott parlamenti választás után Babiš gyors kormányalakítást ígért, láthatóan nem sikerült betartania: ez­irányú erőfeszítései hosszúra nyúltak, s néha egészen komikus epizódokat produkáltak.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.