„Sületlenség, hogy mindenért az EU a felelős”

  • narancs.hu
  • 2016. július 7.

Külpol

Orbán megválasztására se az EU kényszerítette a magyarokat, mondja Daniel Cohn-Bendit, akit a britek kilépéséről faggattunk. Ízelítő friss nagyinterjúnkból!

Magyar Narancs: Paul De Grauwe, a London School of Economics Európa Intézetének vezetője azt írta blogjában: a brit választók azért voltak dühösek, mert az unió nem védte meg őket a globalizációtól. Sőt, a tagállamok játékterét is beszűkítette, így azok se tudtak segíteni a saját állampolgáraikon.

Daniel Cohn-Bendit: Ez nem igaz. Az Európai Unió neoliberális politikáját a brit kormány is lelkesen támogatta. Sőt, a brit kormány otthon is neoliberális politikát vitt – senki nem kényszerítette őket, hogy vágják meg a szociális ellátásokat, erről ők maguktól döntöttek. Játszanak a valósággal, ferdítenek, de ettől még az ő politikájuk tehet arról, hogy sokan az Egyesült Királyságban az elmúlt évek, évtizedek vesztesének tekintik magukat. A britek szavaztak többségükben Cameronra a Munkáspárttal szemben – akkor most miért is kéne azt gondolnunk, hogy azért akarnak kilépni, mert nem elég szociális az unió? Hagyjuk már ezt a sületlenséget, hogy mindenért az EU a felelős. Orbán megválasztására se az EU kényszerítette a magyarokat. A választók többsége mindeddig neoliberális kormányokra szavazott egész Európában – és ha a tagállamok kormányainak a többsége neoliberális politikát folytat otthon, akkor uniós szinten sem fognak mást csinálni.

MN: A 18–24 éves korosztályban mindössze 36 százalékos volt a részvétel. Miért maradtak olyan nagy arányban távol a fiatalok? Miért nem tudja a politika megszólítani őket?

DCB: Ezt az apátiát látjuk mindenütt Európában. A fiatalok nem érdeklődnek a közügyek iránt, azt gondolják, a politikának nincs köze a mindennapokhoz. A Remain kampánynak pedig nem voltak kellő kapacitásai, hogy mobilizálja a fiatalokat. Nem voltak karizmatikus személyiségek az EU-párti oldalon, de még olyan figura sem volt, aki valami jelét adta volna annak, hogy tényleg fontos számára az egyesült Európa eszméje. Talán csak Sadiq Khan, az új londoni polgármester tűnt meggyőzőnek.

(…)

MN: Június 23-a óta egyik napról a másikra megszaporodtak a növekvő rasszizmusról, a nacionalista indíttatású incidensekről szóló beszámolók. Ez csak átmeneti állapot, vagy az idegengyűlölővé váló Egyesült Királyságra kell berendezkednünk?

DCB: A társadalomnak van egy rasszista része. Ez a szomorú valóság, amivel szembe kell néznünk. Vannak antiszemiták, vannak romagyűlölők – mindenféle előítélet létezik egy országban. Nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem Franciaországban és Magyarországon is. Ha a brit társadalom ezen része a népszavazás eredményéből azt szűrheti le, hogy ezentúl szabadon gyűlölködhetnek, mert ők tűnnek a többségnek, annak katasztrofális következményei lehetnek. (…)

B. Simon Krisztián interjújában az Európai Zöld Párt egykori társelnöke, a ’68-ban híressé vált „Vörös Danny” beszél még a Munkáspárt felelősségéről, a zöld pártok EU-barát fordulatáról, egy volt világbirodalom kisebbségi komplexusáról és a fiatalok passzivitásáról is. Az interjú a Magyar Narancs július 7-i lapszámában olvasható!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.