„Sületlenség, hogy mindenért az EU a felelős”

  • narancs.hu
  • 2016. július 7.

Külpol

Orbán megválasztására se az EU kényszerítette a magyarokat, mondja Daniel Cohn-Bendit, akit a britek kilépéséről faggattunk. Ízelítő friss nagyinterjúnkból!

Magyar Narancs: Paul De Grauwe, a London School of Economics Európa Intézetének vezetője azt írta blogjában: a brit választók azért voltak dühösek, mert az unió nem védte meg őket a globalizációtól. Sőt, a tagállamok játékterét is beszűkítette, így azok se tudtak segíteni a saját állampolgáraikon.

Daniel Cohn-Bendit: Ez nem igaz. Az Európai Unió neoliberális politikáját a brit kormány is lelkesen támogatta. Sőt, a brit kormány otthon is neoliberális politikát vitt – senki nem kényszerítette őket, hogy vágják meg a szociális ellátásokat, erről ők maguktól döntöttek. Játszanak a valósággal, ferdítenek, de ettől még az ő politikájuk tehet arról, hogy sokan az Egyesült Királyságban az elmúlt évek, évtizedek vesztesének tekintik magukat. A britek szavaztak többségükben Cameronra a Munkáspárttal szemben – akkor most miért is kéne azt gondolnunk, hogy azért akarnak kilépni, mert nem elég szociális az unió? Hagyjuk már ezt a sületlenséget, hogy mindenért az EU a felelős. Orbán megválasztására se az EU kényszerítette a magyarokat. A választók többsége mindeddig neoliberális kormányokra szavazott egész Európában – és ha a tagállamok kormányainak a többsége neoliberális politikát folytat otthon, akkor uniós szinten sem fognak mást csinálni.

MN: A 18–24 éves korosztályban mindössze 36 százalékos volt a részvétel. Miért maradtak olyan nagy arányban távol a fiatalok? Miért nem tudja a politika megszólítani őket?

DCB: Ezt az apátiát látjuk mindenütt Európában. A fiatalok nem érdeklődnek a közügyek iránt, azt gondolják, a politikának nincs köze a mindennapokhoz. A Remain kampánynak pedig nem voltak kellő kapacitásai, hogy mobilizálja a fiatalokat. Nem voltak karizmatikus személyiségek az EU-párti oldalon, de még olyan figura sem volt, aki valami jelét adta volna annak, hogy tényleg fontos számára az egyesült Európa eszméje. Talán csak Sadiq Khan, az új londoni polgármester tűnt meggyőzőnek.

(…)

MN: Június 23-a óta egyik napról a másikra megszaporodtak a növekvő rasszizmusról, a nacionalista indíttatású incidensekről szóló beszámolók. Ez csak átmeneti állapot, vagy az idegengyűlölővé váló Egyesült Királyságra kell berendezkednünk?

DCB: A társadalomnak van egy rasszista része. Ez a szomorú valóság, amivel szembe kell néznünk. Vannak antiszemiták, vannak romagyűlölők – mindenféle előítélet létezik egy országban. Nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem Franciaországban és Magyarországon is. Ha a brit társadalom ezen része a népszavazás eredményéből azt szűrheti le, hogy ezentúl szabadon gyűlölködhetnek, mert ők tűnnek a többségnek, annak katasztrofális következményei lehetnek. (…)

B. Simon Krisztián interjújában az Európai Zöld Párt egykori társelnöke, a ’68-ban híressé vált „Vörös Danny” beszél még a Munkáspárt felelősségéről, a zöld pártok EU-barát fordulatáról, egy volt világbirodalom kisebbségi komplexusáról és a fiatalok passzivitásáról is. Az interjú a Magyar Narancs július 7-i lapszámában olvasható!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.