Megkezdődött vasárnap reggel Svájcban az a népszavazás, amelyen az egyik kérdés az, hogy meghatározzák-e a Svájcban letelepedő és munkát vállaló EU-állampolgárok maximális létszámát. Jelenleg nagyjából 1,4 millió uniós állampolgár él a 8,6 millió lakosú Svájcban.
A populisták javaslata szerint a munkavállalásnál, valamint a társadalombiztosítási és jóléti juttatások odaítélésekor a betelepülőkkel szemben előnyben kellene részesíteni azokat, akik Svájcban születtek.
2014-ben egyszer már sikerült napirendre tűzni egy hasonló kérdést. Az akkori népszavazáson a szűk többség támogatta, hogy korlátozzák a Svájcban letelepedő és munkát vállaló EU-állampolgárok létszámát és jogait, de a parlament a gazdasági és társadalmi következményektől tartva végül nem emelte teljes egészében törvényerőre a döntést. Ez tette lehetővé a Svájci Néppárt számára, hogy újra napirendre vegye a kérdést.
A javaslat elfogadására ugyanakkor ez alkalommal kisebb az esély. A gfs.bern közvéleménykutató szeptember 7-i felmérése szerint 60 százalék elutasítja a korlátozást, és csak 35 százalék támogatná.
Ha az igenek győznének, az minden bizonnyal hátrányosan érintené a jelenleg valamely EU-tagállamban élő és dolgozó, nagyjából 500 ezer svájci állampolgárt. Az EU ugyanis minden bizonnyal korlátozásokat vezetne be viszonossági alapon.
Az EU-állampolgárok letelepedése és munkavállalása mellett a svájciak a vasárnapi népszavazáson döntenek még arról, hogy az apák kapjanak-e a gyerekszületés után kéthetes fizetett szabadságot, továbbá a gyermekek után járó adókedvezményről, egy 2030-ig tervezett, 6,5 milliárd dollár értékű vadászgépbeszerzésről, valamint arról, lazítsanak-e a farkasvadászat szigorú szabályain, amire szükség lenne ahhoz, hogy kordában tartsák a ragadozópopulációt.
A választóhelyiségek 12 órakor zárnak. Jellemzően – a koronavírustól függetlenül – a szavazók nagyjából 90 százaléka nem személyesen, hanem levélben adja le voksát. A svájci népszavazásokon már évtizedek óta alacsony, kevesebb mint 50 százalék a részvételi arány.