Szerbia: Balesetveszélyesek a latin betűs táblák

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 13.

Külpol

A Vajdaságban szaporodnak a csak cirill betűs útirányjelző feliratok.

A magyar határtól mintegy harminc kilométerre lévő magyarlakta városok, Zenta, Ada és Magyarkanizsa bevezető útjairól is eltűntek a latin betűs táblák, és már csak cirill betűs föliratok láthatók.

A Szegeder riportja szerint, amelyet a Telex is közölt, Szerbiában a törvény előírja, hogy cirill és latin betűvel is ki kell írni a települések nevét szerbül, valamint az ott élő kisebbség nyelvén, így magyarul is, ezt az állapotot azonban a hatóságok egy része nem tartja megfelelőnek. 

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nemrég még azért emelt szót, mert a települések nevét néhány helyen csak szerbül írták ki. Jogi útra terelte az ügyet, és miután tisztázódott, hogy törvénytelen az az állapot, a hatóságok elrendelték a hiányzó feliratok pótlását magyar és a szintén latin betűt használó horvát nyelven.

Ezután jelentek meg az utak mellett a csak cirill betűs útirányjelző táblák. Egy másik szervezet, a Magyar Polgári Szövetség javasolta ezek kijavítását, arra hivatkozva, hogy e feliratok nemzeti alapú diszkriminációt valósítanak meg, és alkotmányellenesek is, de nem boldogult. A szervezet úgy érzi, ez egy módszer, amellyel

azt akarják egyesek elérni, hogy a vajdasági magyarok ne érezzék otthon magukat a szülőföldjükön.

A VMDK egyik beadványára adott válaszból az derült ki, a Szerb Kormány Köztársasági Jogalkotási Titkárságának igazgatója szerint „a többnyelvűség, vagyis a több nyelven megjelenő feliratok csak megzavarnák a forgalomban résztvevőket, ami esetleges balesetekhez is vezethetne, vagyis »közlekedésbiztonsági kockázatot« jelentene.”

Csonka Áron, a VMDK elnöke azt mondta, hogy az új táblák nem csak a magyarokat zavarják, gondot okozhatnak a turistáknak is, akik nem ismerik a cirill betűs írásmódot.

Csonkáék több minisztériumhoz is fordultak jogorvoslati kérelemmel, többnyire igazat is adtak nekik, „azonban a terepen, az önkormányzatokban az általuk kiadott határozatok, döntések végrehajtásánál ellenállásba ütköztünk” – mondta a VMDK elnöke. Van olyan hatóság, amely arra hivatkozva nem tesz eleget a kérésnek, hogy új táblákra nincs pénz. A VMDK elnöke szerint ez valójában időhúzás és idegharc – ugyanakkor azt is jelzi, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett elvileg elkötelezett Szerbia mostani vezetése nem igazán akar belépni az EU-ba, csak az előcsatlakozási alapokra van szüksége.

Amúgy meg sosem voltunk ennyire jóban:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.