Szijjártó: „a migránsok számát 65 millióra becsülik”

  • narancs.hu
  • 2019. április 11.

Külpol

Ez úgy nagyjából az Egyesült Királyság népességével egyezik meg.

Abban nincs vita az ENSZ-ben sem, hogy Európa és a világ jövőjét is alapvetően meghatározó jelenség a tömeges illegális migráció - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban, az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottság (ECOSOC) partnerségi fórumán.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a migránsok számát 65 millióra becsülik [ez a szám egyébként nagyjából megegyezik az Egyesült Királyság népességével], közülük 30-35 millióan Európa közvetlen szomszédságában vannak. Hozzátette, ha a világ nem talál helyes választ a migráció kezelésére és amíg az ENSZ és más nemzetközi szervezetek az illegális migrációt menedzselik, addig nem lehet fenntartható fejlődésről beszélni.

A miniszter négy pontban foglalta össze, miként kellene kezelni az illegális migrációt. 
A versenyképes tudás megszerzéséhez ösztöndíjprogramokat kell indítani és lehetővé kell tenni az üldözött közösségek helyben maradását. Szükség van technológiai segítségnyújtásra és a háborús övezetek körüli országok stabilitásának fenntartására - közölte felszólalásában.

Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország mindezekben jó példával jár elől, hiszen a magyar kormány 5400 hallgatónak biztosít oktatási támogatást, akik hazatérve saját országuk modernizálását segíthetik.

Rendkívüli szükség van arra is, hogy a háborús övezetek körüli közvetlen országokat támogassák, hogy el tudják látni a menekülteket. Magyarország ezért Jordániát, Libanont és Egyiptomot is támogatja - közölte. Fontos továbbá, hogy az üldözött közösségeket is helyben tudják tartani. Magyarország eddig több mint 25 millió eurót fordított a közel keleti keresztény közösségek támogatására - tette hozzá.

Szükség van mindemellett arra is, hogy a fejlődő országok a megfelelő technológia birtokában legyenek és az alapvető életvitel feltételeit meg tudják teremteni. Magyarország ezért segít számos fejlődő országnak vízgazdálkodási, mezőgazdasági, élelmiszeripari területen kötöttsegélyhitel keretében - mondta. Ha ezt a négy feladatot nem tudja a világ elvégezni, akkor „saját vesztébe rohan”, a migráció mindent uralni fog, a stabilitást átveszi az instabilitás, megjelenik a terrorfenyegetettség és párhuzamos társadalmak alakulnak ki - hangsúlyozta a miniszter.

(MTI)

Szijjártó: „A brüsszeli megközelítés Afrikával szemben bántóan leegyszerűsítő"

Egyébként meg számolni kell azzal, hogy „újabb tízmilliók indulnak meg Európa felé." „Sokan látják Nyugat-Európában is a veszélyt, de a politikusok jellemzően nem tudnak vagy nem akarnak felébredni abból a rózsaszín ködös álomból, amely szerint a bevándorlás minden jó forrása" - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában, amelyben a migráció mellett olyan témákat érintettek, mint az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok, a Belgrád-Budapest vasútvonal, illetve az európai parlamenti választások.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.