Szijjártó előre tudott Lukasenka és Prigozsin egyezségéről

  • narancs.hu
  • 2023. június 26.

Külpol

Telefonon tartotta a kapcsolatot hétvégén Moszkvával és Minszkkel.

Az uniós külügyminiszterek luxemburgi tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter, ahol a tárcavezető többek között arról is beszélt, hogy előbb szerzett tudomást a Lukasenka–Prigozsin-egyezségről, mint hogy az nyilvánoságra került volna – írja a hvg.hu.

A Prigozsin-lázadással kapcsolatban – amit „hétvégi helyzet”-ként említett – a külügyminiszter azt mondta, a magyar kormány szorosan figyelemmel követte az eseményeket. Szijjártó telefonon egyeztetett Denisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Szergej Alejnyik belarusz külügyminiszterrel. Ezeknek a hívásoknak köszönhetőn pedig még a megállapodás nyilvánosságra kerülését megelőzően tudomást szerzett arról, hogy Lukasenka belarusz elnök közvetítésével a Wagner-csoport vezetője letett arról a szándékáról, hogy Moszkvába menjen.

Az EU-külügyminiszterek találkozóján Szijjártó arról is beszélt, az Ukrajna elleni háborúnak csak diplomáciai megoldása lehet, szerinte azonban az EU és a tagállamok is ragaszkodnak a katonai megoldáshoz.

A külügyminiszterek a luxemburgi találkozón úgy döntöttek, hogy az Ukrajnának szánt fegyvervásárlások finanszírozását megvalósító Európai Békekeret költségvetését 3,5 milliárd euróval megnövelik, így már 12 milliárd eurósra nőtt ez a forrás, amelyből eddig mintegy 6 milliárd eurót ki is fizettek azoknak a tagállamoknak, amelyek fegyvert szállítanak az ukránoknak. Ez a folyamat azonban megakadt, mivel a legutóbbi, 500 millió euró kifizetéséhez Magyarország nem járult hozzá. A kormány ugyanis azt szabta feltételül, hogy az ukránok vegyék le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorait tartalmazó – egyébként semmilyen jogi vagy gazdasági következménnyel nem járó – listájukról.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.