Szijjártó Péter szerint a békét akarók nyugodtan bízzanak csak Donald Trumpban

Külpol

Micsoda tanács! Ki miben hisz...

Itt az újabb bizonyíték arra, hogy a békét akarók nyugodtan bízhatnak Donald Trumpban, hiszen sok évtized totális kudarcai és eredménytelenségei után az Ábrahám-megállapodások hozták vissza a közel-keleti béke reményét

– írta Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Felidézte, hogy 2020. szeptember 15-én a Fehér Ház kertjében ő volt az egyetlen európai külügyminiszter (ki más?), amikor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök "és két barátom, Abdullah bin Zayed Al Nahyan emirátusi és Abdullatif bin Rashid Al Zayani bahreini külügyminiszterek aláírták a kapcsolataik normalizálásáról szóló megállapodást".

A világ nagy része a kétségeit és fenntartásait hangoztatta, mára azonban bebizonyosodott, hogy az Ábrahám-megállapodások igenis működnek – fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette, hétfőn Izrael megnyitotta nagykövetségét Bahreinben, "ami lássuk be, néhány éve még elég valószínűtlennek tűnt".

"Itt az ideje, hogy kifejezzük tiszteletünket bahreini és izraeli barátaink mellett Trump elnök úrnak is. Reméljük, számíthatunk béketeremtő képességeire a jövőben is"

– írta a külgazdasági és külügyminiszter reményét bejegyzésében.

Bár a Közel-Kelet nagyobb területi és politikai egység, mint amiről Szijjártó beszél. És a béke reménye sem egyenlő a békével. De némi propaganda Trumpnak vagy Netanjahunak sosem jöhet rosszul a kormánynak, már csak saját érdekei okán sem.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.