Szlovénia péntektől szigorít beutazási szabályain

  • narancs.hu
  • 2020. június 18.

Külpol

Mert a beutazók között több koronavírussal fertőzött beteget találtak.

"Feketelistára" kerül Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó, vagyis ezen országok állampolgárai számára ismét kötelezővé teszik a kéthetes karantént, függetlenül attól, milyen jogcímen tartózkodnak az országban – írja az MTI.

A döntést azt követően hozta meg a szlovén kormány, hogy az elmúlt két hétben 26, Szerbiából és Boszniából érkezett fertőzöttet diagnosztizáltak Szlovéniában, a többi új fertőzött pedig összefüggésbe hozható a behurcolt esetekkel.

A kabinet csütörtöki jelentése szerint az elmúlt 24 órában nyolccal, 1511-re nőtt az új koronavírussal diagnosztizált fertőzöttek száma. Új halálesetet nem regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma 109 maradt. A diagnosztizált betegek közül mindössze hatan vannak kórházban, közülük egyet ápolnak intenzív osztályon.

A szomszédos Horvátországban a legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy napban tizeneggyel, 2269-re nőtt a fertőzöttek száma, és nem regisztráltak új halálesetet, így a járvány halálos áldozatainak száma 107 maradt. Az első fertőzés több mint három hónappal ezelőtti megjelenése óta 2142 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A diagnosztizált betegek közül kilencen vannak kórházban, közülük senki sincs lélegeztetőgépen.

Andrej Plenkovic ügyvezető kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén rámutatott, hogy a járványhelyzet a környező országokban is rosszabbodik, ezért az eddiginél sokkal körültekintőbbnek kell lenni. Hozzátette: behurcolt esetekről van szó, a legtöbb új horvátországi fertőzött Boszniában és Szerbiában kapta el a vírust, és csak egyikük Szlovéniában.

"Be kell tartani a kulcsfontosságú ajánlásokat, a kézfogás kerülését, valamint a gyakori kézfertőtlenítést, mert ezek gátolják a vírus terjedését" - hangsúlyozta.

Zágráb és Ljubljana - április végétől és május elejétől - szigorú óvintézkedések mellett - fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, és újraindította a gazdaságot, valamint megnyitotta határait több uniós ország állampolgárai előtt. Szlovénia hétfőtől az Olaszországgal közös összes határátkelőhelyet is megnyitotta.

(MTI)

A szomszédos Horvátországban a legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy napban tizeneggyel, 2269-re nőtt a fertőzöttek száma, és nem regisztráltak új halálesetet, így a járvány halálos áldozatainak száma 107 maradt. Az első fertőzés több mint három hónappal ezelőtti megjelenése óta 2142 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A diagnosztizált betegek közül kilencen vannak kórházban, közülük senki sincs lélegeztetőgépen.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.