„Társadalmi egyeztetésre” hivatkozva nem hagyja jóvá a kormány a svéd-finn NATO-csatlakozást

  • narancs.hu
  • 2022. október 20.

Külpol

Arról, hogy az egyeztetés meddig tart, nincs információ.

A magyar kormány indoklása szerint azért nem veszik napirendre a finn–svéd NATO-csatlakozást, mert „még folyik a társadalmi egyeztetés”írja a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese, Tompos Márton. A politikus bejegyzését a Telex szúrta ki.

A két ország csatlakozásához már csak a török és a magyar jóváhagyás hiányzik. A halogatás okáról a kormány, illetve az Országgyűlés eddig semmit nem kommunikált. A Momentum politikusa most annyit derített ki, hogy azért nem veszik napirendre a finn–svéd NATO-csatlakozást, mert még folyik a „társadalmi egyeztetés”. 

A házbizottság csütörtöki ülésén elhangzott kifogás Tompos Márton szerint nevetséges. Hozzátette, ez csak azt erősíti, hogy a kormány zsarolási potenciálként tekint a két ország NATO-csatlakozásának kihirdetésére. A képviselő megpróbálta felvenni a külügyi bizottság napirendjére a témát, de ezt a többség leszavazta. 

A lap rábukkant azt a két viszonylag nehezen megtalálható dokumentumra (finn, svéd), amelyek október 18-án kerültek fel a kormány honlapjára, és amikben megtalálgató a csatlakozással kapcsolatos jegyzőkönyv. Ezeknek a felső részén olvasható egy szöveg, miszerint a dokumentum célja,

„a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele.”

Ezenkívül feltüntettek egy email címet, ahova el lehet küldeni az észrevételeket. Az azonban, hogy az egyeztetés várhatóan meddig tart, a dokumentumokból nem derül ki.

A Reuters értesülési szerint egyébként a NATO időközben főtitkára arról beszélt, hogy a szövetség cselekedni fog, amennyiben Svédország vagy Finnország úgy kerülne nyomás alá Oroszország vagy bármilyen más erő részéről, hogy még nem teljes jogú tagjai a katonai szövetségnek. A két ország még június végén jelezte a NATO-nak, hogy csatlakoznának a katonai szövetséghez. Ennek jóváhagyásához mind a harminc tagország, köztük Magyarország támogatása is kell.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.