Theresa May június 30-ig halasztaná a Brexitet

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. március 20.

Külpol

A britek szerint így nem kellene EP-választást rendezniük májusban.

Theresa May brit miniszterelnök szerdán hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a Brexit elhalasztását június 30-ig.

Azt írta, bár bízik abban, hogy a londoni parlament ratifikálja a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer is  elvetett megállapodást, erre a kilépés márciusi 29-i határidejéig már nincs lehetőség.

May azt kéri , hogy az újabb alsóházi voksolás előtt az Európai Tanács formálisan hagyja jóvá azokat a kiegészítő dokumentumokat, amelyekről ő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Brexit-megállapodás első, januári elutasítása után, Strasbourgban tartott találkozójukon megállapodott. Egy ilyen aktus az Európai Tanács részéről lehetővé tenné a brit kormány számára, hogy hivatalosan is megváltoztatott formában terjessze ismét a Brexit-megállapodást az alsóház elé.

Theresa May a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában, az Európai Tanács elnökének küldött levél körüli vitában kijelentette: június 30-ánál későbbi időpontig nem hajlandó halasztani a Brexitet.

A Donald Tusknak küldött levelében is szerepel, hogy ennél hosszabb halasztás esetén az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusban esedékes európai parlamenti választásokon, márpedig a brit kormány megítélése szerint ez sem az Európai Unió, sem az Egyesült Királyság érdekeit nem szolgálná.

A BBC brit közszolgálati médiatársasághoz ugyanakkor szerdán eljutott egy levél, amelyben az Európai Bizottság azt az álláspontját ismerteti a tagországokkal, hogy az Egyesült Királyságnak már abban az esetben is részt kellene vennie az EP-választásokon, ha május 23-áig nem lép ki az EU-ból.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

Elhagyták Fradivárost

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.