Timmermans: az EU szívesen látná ismét tagjainak sorában Nagy-Britanniát

  • narancs.hu
  • 2019. december 26.

Külpol

A holland EU-politikus úgy fogalmaz, megszakad a szíve Nagy-Britannia távozása miatt, de tiszteletben tartja a döntést. Tudja, hogy a britek egyedinek és másoktól különbözőnek tartják magukat, de minden európai nemzet egyedi.

Az Európai Unió bármikor szívesen látná ismét tagjainak sorában a kilépni készülő Nagy-Britanniát – írta csütörtökön megjelent cikkében Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

A brit EU-tagság a jelenleg érvényes menetrend alapján január 31-én – illetve közép-európai idő szerint február 1-én nulla órakor – szűnik meg.

Boris Johnson miniszterelnök a két hete tartott, előrehozott parlamenti választás után kijelentette, hogy a brit kormány "elsöprő erejű" felhatalmazást kapott a választóktól a Brexit-folyamat végigvitelére, és ezt január 31-ig végre is hajtja – emlékeztet az MTI összefoglalójában.

A választáson a kormányzó Konzervatív Párt a várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott, és az addigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.

Az új összetételű alsóház múlt pénteki első ülésnapján a kormány nagy többséggel elfogadtatta a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit; a végleges ratifikáció januárra várható.

Timmermans a The Guardian című baloldali brit napilap online kiadásán csütörtökön megjelent személyes hangvételű cikkében többször is hangsúlyozza, hogy mennyire szereti Nagy-Britanniát és a briteket. Úgy fogalmaz, megszakad a szíve Nagy-Britannia távozása miatt, de tiszteletben tartja a döntést.

Hozzáteszi ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia maga is bizonytalan ebben a kérdésben, mint ahogy mindig bizonytalan volt az EU-ról alkotott véleményében is.

Timmermans a kilépésről döntő népszavazásra utalva azt írja, hogy egyáltalán nem volt szükség ennek a kérdésnek az erőltetésére, "de hát Önök megtették, és szomorúan látom, hogy ez Önöknek is fáj".

Ráadásul a bizonytalanság a brit távozás után is fennmarad, és a kilépési folyamat nagyon sok felesleges kárt okozott Nagy-Britanniának és mindenki másnak, és félő, hogy még további károk keletkeznek – áll a holland EU-politikus csütörtöki írásában.

Timmermans közölte, tudja, hogy a britek egyedinek és másoktól különbözőnek tartják magukat, de minden európai nemzet egyedi, és a köztük lévő különbözőségekből csodálat, meglepetés, kényelmetlen érzés, félreértés, nevetségesség, egymás kifigurázása, de szeretet is fakadhat.
Jó időkben e különbözőségek teszik Európát az elképzelhető legkreatívabb, legtermékenyebb, legbékésebb és legvirágzóbb családdá. Rossz időkben azonban e különbözőségeket manipulálni lehet félelemkeltés, felsőbbrendűség hirdetése és a családtagok egymásnak ugrasztása végett, és ebben az esetben a dolgok gyorsan kicsúszhatnak az ellenőrzés alól – fogalmaz cikkében a bizottsági alelnök.

Timmermans szerint azonban az EU minden hibája ellenére a legjobb eszköz a jó időkre jellemző értékek érvényesítésére. Hozzáteszi, szomorú, hogy az európai család egyik tagja a kapcsolatok megszakítására készül, vigasszal tölti el ugyanakkor az a gondolat, hogy a családi kapcsolatokat igazából soha nem lehet elvágni.

"Mi nem megyünk sehova, és bármikor szívesen látjuk Önöket ismét sorainkban" – zárja cikkét az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.